Erdély-Nagyfejedelemség 1848-ik évi május 30-ára Kolozsvár szabad kir. városába hirdetett s junius 18-kán bezárt országgyülésének jegyző- és irománykönyve, 1848. május 29. - július 18. (Kolozsvár 1861)

1848 / 1. ülés

Az 1848-ik évi piinkösdhó 29-én kezdődó'leg, ugyanazon év julius 18-káig bezárólag, Kolozsvárit, államtanácsos és országgyűlési elnök magyar- gyerő-monostori I. báró Kemény Ferencz őnmlga előlülése alatt tartott erdélyi országgyűlés •IEG1ZOHÖIY1E. ELSŐ ÜLÉS. 1.) Országos elnök megnyitó- s itélömester Gálfalvi Imre azt elfogadó beszéde. 2.) Kir. Kor­mányszék meghivatása, kormányzói beszéd s itélömesteri felelet. Királyi biztos megbivatása, megjelenése, királyi biztossá neveztetéséröli kir. leirat, beszéde, erre a kormányzó felelete. 3.) A királyi hivatalosokat kinevező kir. leirat. Az országgyűlési követek névsora. 4.) Jegy­zőkönyv-vizsgáló bizottság kijelölésére az elnök felkéretik. 5.) A követek megbizó-levelei a vizsgáló bizottságnak átadatnak. 6.) A kir. előterjesztések 3 első pontjának egyszerre tárgya­lása inditványoztatik s határozattá lesz. 1.) -A.Z országosan egybegyült KK. és RR. között elnök ő nagymél­tósága megjelenvén s elnöki székét elfoglalván, következő beszéddel üdvezlé a Karokat és Rendeket: „Tekintetes Karok és Kendek ! Felséges fejedelmünk azon roppant fontosságú eseményeket, melyek egész Euró­pát, mint egy hatalmas földrengés, villámsebességgel megrázkódtatták, s melyeknek ereje 9 századok viharait diadalmason kiállóit polgári alkotmányunkra is hitelfeletti hatást s befolyást gyakorlott, atyailag megfontolva, nem késett egybehívni hazánk törvényhozó testületét, hogy őseinktől örökségképpen reánk szállott jogunkkal élve, szükségeinkről magunk gondoskodjunk, hazánk jóllétét, csendességét, felvirágzását, törvényes úton ma­gunk eszközöljük. Ha van okunk bámulni atyáink bölcseségét, kik törvények által biztosították azt, hogy a hazának jelesebb fiai, kik magokat mély bélátással, a közjó iránti buzgalom­mal kitüntették, kik az uralkodó felség és honfitársaik bizodalmát bírják, köztanácsko­zásokban egyesülve, létesítsék mind azt, mit a törvények erejének fentartására, a hon javára, egyes polgártársaik boldogitására czéJszerünek és szükségesnek Ítélnek; — úgy bizony hálával tartozunk felséges fejedelmünknek is, kinek atyai kegyelme, e fontos időszakban, ily nagyszerű kötelesség teljesítésére bennünket felszólitott. A rendes úton közhírré tétetvén, tudva vannak a t. KK. és RR. előtt e kegyel­mes királyi előadások; nem lehet azonban felséges fejedelmünk kegyes intézeteit s Er­dély hiv népének boldogitására czélzó atyai szándékát el nem esmerni. — Azon köz­akaratot és véleményt foglalják azok nagyobb részt magukban, mely nemcsak a tör­vényhatósági gyűlésekben, de azokon kivül is elhatározottan nyilatkozott. Azon óhajtás létesítésére hiván fel felséges fejedelmünk, melyet régóta ápol oly sok honfi kebel, mely eredetét talán ama napon és órában vette, midőn azon béke­pontok Írattak alá, melyek Erdélyt szeretett nagyobb testvérétől több mint 3 századra külön szakasztották — és hogy mindeneket egybefoglaljak, békés átalakulásunknak sok­oldalú szövevényes problémája s a különböző nemzeti érdekek egybeolvasztása, van azon kegy. királyi előadások által tulajdon kezeinkbe letéve. Nem hiszem, Rogy egy józan itéletü polgára is volna e honnak, annálinkább tagja e diszes testületnek, ki az idő intését és parancsoló körülményeket el ne ismerné Országgy. Jegyzőkönyv. 1

Next

/
Thumbnails
Contents