Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 24. ülés
70 Huszonnegyedik ülés, januariiis 16-kán bői kifolyó sérelmei orvoslása tervenek kidolgozására, — ] urbér tárgyalás alá vétetnék — bizottmány rendeltessek. Ezen tárgyat a3 KK. és RR. eldleges tanácskozásra adatni határozták. 87. Ezek után elnök ő nagyméltósága, újabban felszólitja a' KK és* RR-et a3 napi renden álló tárgy feletti tanácskozásra. Mire a3 vitatások elkezdődvén, 3S az idő eltelte miatt be nem végeztetvén, folytatása jövő iilesie halasztatott. Melly vitatások közben mondott következő' beszédét kívánta marosszéki követ, Antal Imre atyánkfia jegyzőkönyvbe igtattatni: „Ezen elnöki előterjesztésre rendezett vagy képzeleti ur- bért akarnának-e a3 Rendek elfogadni? marosszéki követ, Antal Imre, küldői előtt leendő' igazolhatása végett, következő'beszédét kívánta jegyzőkönyvbe íratni: Nagy méltóságú Elnök Ur! Tekintetes KK. és RR! Azon kérdés lévén szőnyegre téve: rendezett vagy képzeleti urbért akarnának-e a1 Rendek elfogadni? hogy küldőimnek az urbér iránti véleményüket liiven elősorolhassam : az urbér definitioján kell kezdenem beszédemet, hogy igy annál könnyebben megmutathassam az urbérnek, akárminő formában is, a’székely földre való nem ilhetését Ugyan is az urbér egy olly rendszabály, melly a) A’ földesur és a’ földész közt való viszonyt határozza meg. b~) A’ közállomány fennállására megkívántaié évenkénti jövedelemnek: az adózásnak alapját teszi le. Melly kitűzött minőségéből az urbérnek, világos lévén az, hogy ezen rendszabály, a; még fennálló országos törvények szellemében, csak paraszt tenutu- mokra illeszthető: nem tudom a’ még életben levő ’s fennálló törvényeinkkel egybehangzóig megfogni, hogy miként lehetne az urbérnek helye a’ nemes székely nemzet földjén, ugyan is: 1.) A’ székely nemzet igazgatása formája Monarchico - Aristocratico - Respublica. Egy törvényes fejedelmet ismer, ’s azt kiven tiszteli; de magának a’ nemzetnek tagjai mindnyájan egyforma joggal bird nemesek. Ö valamint nemességét, úgy földjét is nem kapta ajándékba senkitől, mert ő régibb magánál a’ magyar thronusnál, — hanem mint senkitől sem lakott földet a’ rengetegek méhéböl felfogta, ’s vitézségével ezer éveken kei észtül a mai napig meg is tartotta, nemességét pedig a’ magyar nemzettel való egyesüléstől kezdve a mai napig, minden magyar királyok, fejedelmek elismerték, 's a’ hazai törvények sok helyeken hangosan hirdetik. — Ös erdőkből fogván fel lakhelyeiket, nem hodolás utján bírják, ’s igy hűbéreseik nem is voltának, kik azután paraszt nevet vehettek volna magokra, hanem oltalmazták magokat, mint katonanemzet ön magokra, ’s ez ehitázhatatlan históriai joguk. Jelenben bir ugyan a’ tehetősebb rész colonicalis telkeket ; de ezek csak a nemes primipilus és pixidariusoktól szerzett nemes telkek — curiák — lévén, adó alapjául nem vétethetnek, \s az ezeket biró zsellérek csak is haszonbérlőknek tekintethetnek. De az urbér ellen:
