Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)

1846 / 72. ülés

,,A' XlII-k törvényczikkrőli tanácskozás rendin tett beszédemben előadván hogy székelyföldre nézve , mint hol legtöbb legapróbb birtokosok vannak , sokkal több nehézségekkel van egybekötve a' tagosításnak bévitele, adott véleményemben nem egyezhettem meg a’ tek. KK. és ItR. által határozatilag megállított módban, hanem csakis oda véleményeztem utasításom tiszta értelmében bévifetni, hol a’ birtokosoknak nagyobb száma kívánja; most látom , hogy Marosszék tisztelt követe a1 tagosításnak székelyföldre bé nem vitele iránt ellenvéleményt adott, ’s azt követtársam is, azon hozzátétellel: ,,m sensu Instructionis“ aláírta. Melly ellenvéleményt én is pártolhatnám ugyan a’ következő kifejezés mellett:

,,In quantum modus segregationis et commassationis per I. SS. et 00. stabilitus modo, per me, in ductu instructionis, ineo projectato, ut in jurisdictionibus siculicis segregatio et commassatio ibi solum locum obtineat, ubi individuális pluralitas in eo consentit, non consonat, suprascriptam opinionem disentientem adopto,“ — de az ellenvéleményt adó ezen kifejezést az ellenvéleményre Íratni ellenzvén, a’ megállított mód ellen a’ székely székre nézve ovakodólag mostan is kijelenteni kivánom : hogy székelyföldön a’ tagosítást csak azon helységekbe kívánhatom, hol a’ birtokosok nagyobb száma kívánná és bejegyeznék. Melly óvásomat jegyzőkönyvbe igtattatni kérem.

Biró Sámuel s. k.

Aranyosszék követe.

c) Nemes Zarándvármegye főispánja Kozma Pálnak, azon megye követeinek Kozma D énesnek és Baternai Antalnak az úrbéri törvényczikkek némelly, megyéjükre nézve állitólag nem alkalmazható ponjai elleni ellenvéleményök.

(Lásd az Irományok könyvében Cl-k szám alatt).

Mellyet pártolt királyihivatalos, ifj. Hollaki Ferencz.

d) Nemes Felső-Fejérvármegye követeinek, H o r v á th János és gr. Bethlen Gábornak az úrbéri állományok megyéjüket illető megállítása tárgyábani ellenvéleményök.

(Lásd az Irományok könyvében 02-k szám alatt).

A3 melly négy rendbeli ellenvélemények az úrbéri törvényczikkek mellett ő felségéhez felküldetni határoztattak.

252. Olvastatnak a’ tisztválasztás tárgyában ő felségéhez aláirás végett felküldetni határozott törvényczikk elleni következő óvások:

a) Alsó-Fejérvármegye követei, báró Kemény István és báró Wesselényi Ferencz óvásuk.

Alkotmányos szabadságunk egyik legnevezetesebb támasza a3 tisztválasztás ; ezt őseink igen jól tudták., és a3 mint egyfelől, az ezen kérdés körül, a kormány által még a3 leopoldi köllevél születése alkalmával megkezdett hosszas tusában, soha e3 szempontot el nem téveszték — bárha egyéb kérdések körül elég az ok, mellyek miatt a’ maradék könyes szemekkel tekinthet vissza — úgy másfelől, főleg a3 közelebbi 40 évek alatt, ez ügyben aJ nemzet tagadhatatlanul teméntelen erélyt fejtett ki; feláldozta a jelent, csak hogy