Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 72. ülés
271 kozni. Ha a3 család 5 tagjára fejenként nem többet mint 20, és igy öszve- sen 100 vékát számítunk: 8 véka gabona, egy két eladható szarvasmarha és juh mindaz, mit élelmétől elvonhat, 3s ruházására, gazdasági tőkéjefen- tartására és folyó költségei fedezésére fordíthat, miből adóját, sok esetekben papját, mesterét es a falu költségéit fizetni, a3 katona élelmezés, katona tartás, közmunkák és szabott ároni postálkodás terheit 3s a* t. hordozni kénytelen. Ila egy részrehajlatlan számítás illy eredményt mutat a* közép nagyságú egész állományoknál: mennyivel aggasztóbb a3kilátás a34 holdra szabott egész, és az illy osztályzatú % és % telkekre nézve, melly utolsó esetekben az úrbéres által egy fordulóban miveit föld egy félholdotsem teend? Illy foldmivelésben aztán mi haszna van a3 földmivelőnek, mi a3 nemzeti iparnak, mi a3 közállománynak, és mi végre magának a3 fól- desurnak ?! Illy kevéssé vannak arányban a3 tervezett úrbéri állományok az ahoz mért tartozásokkal, illy bizonytalan sorsot nyújt az említett törvény- czikk az úrbéresnek! Es ez állapot nem a3 réginek meghagyása, hanem egy újítás következtében történik , melly a3 helyett, hogy ama néposztály helyzetén könnyítene, sorsát még az eddiginél is nyomasztóbbá teszi. A3 tervezett úrbéri állományok sokkal kisebbek, mint mennyi egy egy úrbéres részére több helytt az 1819-ki összeírásban be van igtatva, sőt néhol kevesebb annál is, mennyi az adó-tabellákban feltaláltatik. A3 javait törvényczikk 1. §. 5. pontja ugyan azt mondja, miszerint az 1819-ki öszveirásban találtató mennyiség ha több lenne is a3 jelen szolgálat arányánál, az úrbéresnél hagyassék j de ugyan ezen pont végszavai, valamint a3 2. törvényczikk 6. szak. 4. pontja nyilván rendeli, miképp a3 szolgálatok a3 jelenleg megállított állományok mértéke szerint megsza- bandók, miből világos, hogy ha az 1819-ki öszveirásban foglalt földek után a3 felvett jelen mérték szerint több szolgálat kivántatnék mint a3 mennyit az úrbéres eddig tett, ez a3 felvett mértékarányban fog neveltetni. Az új javaslat szerint hát nincs egyéb választása az úrbéresnek, mint hogy vagy telkiállományának nagy részét visszabocsátván, akkora állománynyal, mi családa élelmezésére sem elégséges, megelégedjék ; vagy pedig jelen állományát megtartva, a3 jelennél sokkal nagyobb úri tartozásokra kötelezze magát. Honunk terjedelmes vidékein ugyanis, név szerint a3 mezőség nagy részén egy napi héti szolgálat mellett bírják úrbéreseink azon állományokat, mellyek a3 tervezetteknél két—bárom sőt olíykor többszörié nagyobbak. Itt hát az úrbéresnek vagy kétszer 3s háromszorta 3s a3 t. kisebb állománynyal kellene megelégednie, vagy a3 mostani szolgálatnál ugyan annyiszor többnek tételére lenne kényszerítve. A3 második törvényczikk 6-k szakasza 1-ső pontja szerint, az úrbéres kézén lévő azon földek, mellyek az 1819-ki öszveirásban foglaltak kipótlására nem szükségesek, a3 földesurakat illetik. Hogy itt nem az irtványok és allodiaturák értetnek, megtetszik abból, mert azokiól külön van emlékezet. Melly határozat által a3 tek. RR. többsége kimondta 1-ször, hogy a3 tiszta majorságiakon és irtványokon, valamint az 1819- ben öszveirt, vagy ezek pótlására szükségeseken kívül találtatnak még az úrbéres kezén földek, 3s ki 2-or, hogy ezen földeket a földesülak által vissza vétetni kívánja. Az említett 11-k törvényczikk (i-k szakasza 1-ső pontjának azon határozata ugyanis, miszerint a* visszavétel nem HetvenkettÖdik ülés, július 24-kén.
