Erdély Nagyfejedelemség' s hozzá visszakapcsolt Részek három Nemes Nemzeteiből álló Rendeinek Kolozsvár szabad királyi várossában 1841-ik Év November 15-ik napján kezdődött ország gyűlésökről készitett Jegyző-könyv, 1841. november 15. - 1843. február 4. (Kolozsvár 1841)

1841-1842 / 129. ülés

392 Százhuszonkilenczedik if L ú s. Jan. 44-dikén. Mely alkalommal következő atyánkfiái kívánták beszédeiket Jegyzőkönyv­be igtattatni u. m: a.) Ns. Szebenszék követe, Schreiber Simon. ]%Temes alsó Fejér-vármegye nagyon tisztelt követe, azon hasonlatosságokkal, melyek­kel élni méltóztatott, a’ köz figyelmet oly nagy mértékbe indította, hogy azon állásba, melybe magamat találom, köteles volnék azokra felelni; de mi­vel a’ tisztelt mlgos Báró ur azok után kimondotta, hogy sértés nélkül mondotta, elállók azokra teendő észrevételektől, ’s némilegesen a’ dologhoz szólok. — Ila az 1791-ki törvényekre hivatkoznunk kell, bizonyára én nem hivatkozhatom más érzéssel, hanem azzal hogy nem igen kedvező, sőt nyomó törvények reánk néz­ve; meg van állítva, hogy a’ majoritás a minoritást mindenkor győzi,’s ha nem is elvi kérdésekbe ereszkedni, nem is elvileg a’curiatum votumról akarok szó- lani, csak még is úgy vagyon, hogy a’ tekintetes Kendek többsége határoza­tánál fogva, ’s ő Felsége egyezésével a’ szász nemzetnek a’ curiatum votum tagadtatott. A’ mi a’ constatus szót illeti, hogy én elöbbeni véleményem szerént ezen czim alatt magamot is állítottam, nem tagadhatom, éli ezen kitételt magamnak úgy ma­gyarázom, hogy az országgyűlésnek minden tagja constatus lehet, ’s ha az országos rendszert veszem az organicus articulus szerént, a’ három nemzet teszi a’ statusokat, a’ constatus szó csupán stylaris kitétel, mely által nem statust in statu jelelni kívánunk, — méltóztassanak azért ebbe nem nehezte- lődni a’ tekintetes Rendek, ’s a’ különvéleményt úgy a’ hogy van, elfogadni, most ez úttal azt nem vehetjük vissza; hogy az első separatum votumban a’ nyelv tárgyában nem subscribaltunk: deputati nationis, csak azzal mentem, hogy akkor két követ hibázott, vagy jelen nem volt, ha pedig megmarad a’ több­ség határozata, hogy azt a’ tekintetes Kendek kívánsága szerént igazítsuk — nem marad egyéb hátra, hanem recursus utján a’ főkormányhoz, és k. biztos ő excellentiájához folyamodni. — b.) Nemes Szeben szék követe, Konrád Vilmos. Jelen országgyűlésen már két ízben voltunk azon szerencsétlen állásban, hogy külön véleményt kellett béadnunk egy országos határozat ellen, tudniillik: a’ ma­gyarnyelv tárgyában; ekkor is a’ constatus kitétellel éltünk a’ nélkül, hogy eszébe jutott volna valakinek, ezen kitétel ellen szót emelni; nem tehetem tehát tekintetetes KK. és RK. hogy ne csodálkozzam azon, hogy a’tekintetes KK. és RR. ezen kitételünket oly rósz névén vévén, ez okból jelen külön véleményünket visszaútasítani kívánják, — csudálkoznom kell azon is, mi- szerént a’ tekintetes KK. és RR. a’ „deputati nationis saxonicae“ aláírásun­kat el nem fogadhatónak vélik azon okból, mintha a szász nemzet a’ terem­be képesítve nem volna — Én pedig azt állítom hogy nékünk igen is van jogunk mind a’ constatus kitétellel, mind a’ deputati nationis saxonicae aláírással élni; és hogy ez valójában így van a’ következendőkkel hirteleniben megműtatni bátorkodom : A’ honi törvény ezt tartja: Status et Ordines (Transsilvaniae) constituunt tres natio­nes, scilicet: Hungarica, Siculica et Saxonica— továbbá, jelesen az 1791-li 21-ik türvényezikk azt parancsolja una natio aliam in juribus suis, praero- rogativis etc. conservet“— melyekből tisztán kiviláglik az, hogy a’ szász

Next

/
Thumbnails
Contents