Erdély Nagyfejedelemség' s hozzá visszakapcsolt Részek három Nemes Nemzeteiből álló Rendeinek Kolozsvár szabad királyi várossában 1841-ik Év November 15-ik napján kezdődött ország gyűlésökről készitett Jegyző-könyv, 1841. november 15. - 1843. február 4. (Kolozsvár 1841)

1841-1842 / 8. ülés

Nyolczadik ülés. Nov. 2G-kán.

33

súgos I). Kemény Dénezs ur által mint követelt sérelem és legelöl hozatván fel; minckutánna itten kijelentetett, hogy ezen előadás’ és követelés’ pontjára nézve már a’múlt országgyűléskor ellenvéleményünket megtettük, az ebbeli követelésnek ellene mondottunk, ’s az ország rendéinek számos tagjai nevek’ aláírásával is bizonyítottuk; ’s most is arra hivatkozván, azon ellenvéleményt ez líttal is pártoljuk, midőn a’mult országgyűlési Jegyzőkönyvben ezen ellenvéleményt pártolók névszerint soroltattunk: éppen nem tartottam szükségesnek külön nyilatkozatot tenni, fel se tehetvén egyebet, mint hogy vagy a’Jegyzőkönyvben a’ mostani pártolók cgy ataljában a’mult országgyűlési Jegyzőkönyvre hivatkozva fognak emlittetni, vagy ha névszerint fognak emlittetni, mindnyájan feliratnak; de minekutánna hallom, hogy a’ mostani Jegyzőkönyvben az 1837-beli ellenvéleményt pártolók névszerint soroltatnak, de csak nehány ak és némelyek, többen pedig kifelejtve vannak, valamint magam is: tehát én is nevemet azok’ sorába felíratni megkívánom, annál is inkább, hogy a’ mi ezen kérdés’ érdekét illeti, t. i. a’ püspök’ tanácsnokságára nézve, a’ mult országgyűlésen a’ Jegyzőkönyv’ 2(i4-ik lapján látható észrevételeimet különösen is megtevőn, azokhoz most is szorosan ragaszkodom, és fennhagyom jogomat, hogy ha ezen kérdés’ dere- kas vitatása netalán ezután még előfordulna, akkor újabban is a’ körülményekhez képesti észrevételeimet megtehessem.

Középszólnoki kötet Szúnyog Rudolf atyánkfia azt jelenti, hogy noha köteti eldődei azon különvéleményt a’ múlt ország- gyűlésen aláírták: de ő sem megyéje’ szelleme, sem utasítván}a’ nyomán azt nem pártolhatja.

Továbbá pedig ugyan ekkor Alsófejér vármegyei egyik követ,

b. Kemény Dénezs atyánkfia, királyihivatalos Cserei Miklós atyánkfiának mult gyűlésen mondott és Jegyzőkönyvbe iktatni ki- váut, ’s ez úttal ismét felolvasott beszédére azon megjegyzést teszi, „miszerint beszéde’ minden sorát könnyen megezáíolhatónak gondolja; de azt mint tegnap, úgy mais idővesztésnek tartaná, örömmel tapasztalja azonban, hogy a’ királyihivatalos úr beszéde’ leghibásabb részét, az abban sértőleg előfordult erőszak említést, annak ez úttali kihagyása által maga megczáíolta.“

Mely megjegy zést pártolták:

Alsófejér vármegye’ követe, b. Kemény István;

I'elsőfejér vármegyei követek: gr. Bethlen Gábor, Horváth János; Kükiilló vármegyeiek: gr. Bethlen Farkas, Pálfi János;

Thorda vármegyeiek: Ugrón István, Veress József;

Kolozs vármegyeiek: b. Huszár Károly, Zeyk Károly;

Doboka vármegyeiek: b. Yesselényi Ferencz, Zeyk József; Középszólnok vármegyeiek: Szúnyog Rudolf, Ujfalusi Miklós; Huny ad vármegyeiek: Szabó József, Kakucsi Elek;

Zaránd vármegyeiek: gr. Gyulai Lajos, Kozma Dénezs;

Kővár vidékiek: Hosszú László, Katona Miklós;

Fogaras v idékiek: gr. Teleki László, R o é r György; Udvarhelyszékiek: gr. Bethlen János, Szombatfalvi József; Háromszékiek: b. Apor József, Bariba Károly;

Aranyosszékiek: Fosztó Ferencz, (iái József;

Máros\ ásárhelyiek: Erszényes József, T o p 1 e r Simon;

Károlyfejérv áriak: Foga r as i Sámuel, Csiszér Sámuel;

Erzsébetin árosiak: Csíki Emmanuel, Más világi István; Vízaknaiak: Fogaraşi János, Szász János;

Jegy zókon yr. ‘J