Beszédtár Záratékul az 1841 második országgyülési Jegyzőkönyvhöz, 1841. november 15. - 1843. február 4. (Kolozsvár 1842)
2. kötet - 1841-1842 / 38. ülés
159 igazsága mellett is egymást oltalmazzuk az unionis jurameníumban megesküdtünk; de tek. RR ! ezen polgártársaink szenvedése, nem csak privata personák elnyomatása, nemes Csík szék ben ez a’ személyes bátorságot tette ingataggá; — szoros kapcsolatban áll nemzetiség elnyomására, a'hazafiaknak a‘katonai pályán elmellőz- tetésökre törekvéssel; szoros kapcsolatban áll a' szólásszabadság legtörvénytelenebb korlátosával; mellyeknek bővebb, 's környülállásosabb felfejtésére valamint szintén ezen sérelem orvoslása módja iránti javallattételre jogomat fentartva, bátor vagyok a’ nagyméltóságu elnök urat, és a’ tek. KK-kat, és RR-et arra kérni, mél- tóztassanak ezen nem egyes személy, nem is törvényhatósági, hanem valósággal a’ mennyiben szólás-szabadság korlátlását magában foglalja, alkotmány elleni sérelmet, mint önállót, és semmi más tárgygyal öszvekötni nem kelletét illő figyelemre venni, ’s annak más tárgyak előtti felvételét meghatározni. Komoly a’tárgy tek RR.! mert polgártársaink szenvedése is kérdésben forog; de fontos is, mert az említett ezrednél azon honfi társaink mellóztettek el, kiket az előmeneteli sor legközelebbről illetett, kik azt szinte követelhették, ’» itt nem fáradalmas eímetörésbe kerül kitalálni, azon igen veszélyes számítást, miszerint az első székely gyalog ezrednél hogy idegeneknek megnyíljon az ut, a’ hazafiak kereset alá vonatnak, 's elmellőztetéseket egy évi, ’s hoszasabb szenvedéssel kén- telenitetnek megvásárolni, s pedig tek. RR.! egy nemzet elnyomására sükeres eszköz használtaik akkor, midőn annak ifjai, kikben jövendője iránti reménye nyugszik, — nyomatnak el. Ismétlem kérésemet nagyméltóságu elnök ur! tek. RR.! méltoztassanak indítványom felvételére más tárgyak előtt sort adni; sürgető ez, mert a’ személybátorságot, s szólás-szabadságot sértő tettek példája ha nem orvosoltatik, a’ sérelem átszivárog más törvényhatóságokba is, s képes az alkotmányt megrendíteni; — sürgető ez, mert az érdekelt hazafiak elmellőztetésével nemzeti ügy veszélyeztetik, ügye egy nemzetnek, melly úgy szerette mindig hazáját, mint tisztelte, ’s tisztelni is fogja felséges fejedelmét, ’s szabadságára, mellyet vérrel szerzett, soha méltatlanná magát nem tette (helyes). Elnök. Ezen indítványra azt kivánom felelni: miszerint óhajtottam volna, hogy ha a’ törvényczikk értelmében az érdemes követ ur ezen indítvány megtételére tőlem előre sort kért volna, — ez nem történt. Mi magát az indítványt illeti, úgy vélem, hogy a’ KK. és RR. előtt ugyan csak ezen 3 királyi előadásnak nyomán fog előjönni olly tárgy, melly már köziratra is vétetett, ’s melly épen a’ székely nemzetet tárgyazza, akkor tegye meg tehát az érdemes követ ur indítványát, a’ mikor majd a’ napi rendről is lehet tanácskozni. Mikó Mihály. Kegyelmes uram! tek. RR.! Elmondott beszédem nemegyéb volt, mint sor kérés, — kértem a’ nagyméltóságu elnök urat, és a’ tek. RR- ket hogy indítványomnak felvételét méltoztassanak meghatározni, a’ mikorra fen- tartottam jogomat annak terjedelmesebb felfejtésére, ’s ugyanazért a’ nagy méltóságú elnök urnák nyilatkozatára bátor vagyok alázatosan azt felelni, hogy a’ midőn ezt épen akkor tettem, mikor az a’ kérdés: hogy mi legyen napi renden? az articulus szabta kötelességemet nem el mulasztottam, hanem épen azt teljesitettem (helyes). B. Kemény Dénes. Az indítványt most előveendónek nem tartom, hanem akkor, midőn azon királyi leirat elő fog vétetni, melly a’ székely katonaság tárgyában érkezett; de a’ tisztelt Csikszék követének mostani előadásának minden esetre helye volt, ’s azt a’ törvényczikkellyel ellenkezőnek nem tartom; mert ugyanis most napi rendről akartunk beszélni, és'a’’ követ ur csak ezen nevezetes sérelmet, melly csakugyan öszve van kötve egy királyi leirattal, adá elő azon kéréssel: hogy azt legelőször vegyük elő; —egyébiránt bátor vagyok előterjeszteni, miszerint legszükségesebbnek tartanám mindenek előtt a’ partium dolgát elővenni. harmincznyolczadik országos ülés
