Beszédtár Záratékul az 1841 második országgyülési Jegyzőkönyvhöz, 1841. november 15. - 1843. február 4. (Kolozsvár 1842)
2. kötet - 1841-1842 / 33. ülés
83 \ készített allodialis számadások pedig a" tartományi számvevő hivatalnál bevétessenek; — melly két utolsó ponti kívánságom ha sikerül, úgy küldőim között egyik nemzetnek nyelve sem fog korlátoltatni, mert eddigelé is ennél többre egyiknek is gyakorlata e' részben nem terjedett— s igy csak a'status quo-t kívánom. 5-ször. Közös alkotmányunkból, s utasításomból folyó kötelességem lévén a" nemes szász nemzet ügyét köz érdekeit jogait, és nézeteit a' mennyiben azok utasításommal egybe férhetnek védeni, oltalmazni, és pártolni;— ennél fogva én is a tisztelt nemzet nyelve ügyében oda nyilatkozom, hogy én az ezen hazában egyenlő jogokkal bíró testvérnek a’ ns szász nemzetnek nyelvét önkéntes akaratja ellenére akármelly hazai felsőbb, és aisóbb törvényhatóságoknál az eddigi gyakorlat szerinti használatában, legkissebbé is korlátolni magamat jogosítva nem látom. ’S azt erőszakkal tenni több előttem szólott érdemes szónokok felfejtése szerint czélirányosnak nem is tartom. Beszédemet jegyzőkönyvbe iktattatni kívánom (éljen) B. Bán fi Dániel. (Szék városa követe) A’ midőn köldőim a’ magyar nyelv iránti utasítást előrnbe szabták, azon keserves tapasztalatból indultak ki, miszerint alkotmányunk véd oszlopai részint idő , részint felsőbb hatalom áltál cson- kilvák, ennek okát keresvén, abban találták, hogy nincs egy szív, egy lélek, egy czélra munkáló kőz-erő, nincs anyai szó, melly a’ nemzeti elszigeteléseket honunkban rokonszenvvel egybe tartsa, szóval nincs nemzetiség; ezt eszközölhetni küldőim, csak a’ magyar nyelv országos ny elvvé emeltetése által gondolják. — Tek. BR. valamint a’ sz. írás szavai szerint lélek az a’mi elevenít, úgy küldőim nézete szerint nemzeti nyelv az, mi nemzetet nagygyá erőssé tehet (helyes) A’ mi Besztercze vidék követének szép magyarsággal negédes kitételekkel mondott sértő szavait illeti. — mellyekkel e’ teremben az előtte beszélő urakat zsarnokok önkényeseknek nevezte, s melly beszédnél sértőbb itt nem mondatott — hely teleneknek, és nem e' körbe illőknek találom, s úgy látom, hogy ezen sértéseket csak azért nézték- el béketűréssel a’ t. BR. mivel azokat egy beteg mell, és ősz fó mondotta, 's azon a’ szász követek által nem méltányolt részvétért, mellyel a’ t RR. a' szász nemzet iránt viseltetnek. — Besztercze vidék" követe szerint szász nemzet olly atyafi nemzettel kívánja magát egybekapcsolni, melly nagy, és erőst. i. a’ német nemzettel, de ez tőle távol él, s tudásom szerint róla igen keveset tud, véle keveset gondol; e’ részben Berlinben létem alatt értettem a' többek közt, a* midón csinosbitása végett egyr barátom magához borbélyt hivatott (kik köz-példa szerént a" napi hir postái) midőn az bámult barátom nagyra nőtt szakálán "s ajánlotta az egész levágatáaát, különben úgy fogna kinézni, mint az erdélyiek (az ott tanuló szász ifjakat értette) kik többen egymást egyben karolva az utczákat elfogják, borzas hosszú szakállal, meztelen nyakkal, botoson járnak, kiket mások kikerülnek, kik olly nyelven beszélnek melly' bár német hangulatú, de rajtok kívül más senki sem érti; — kérdem ez az atyafi nemzet, hol rólok , s nyelvekről illyes a’ napi hir? Végre mivel az alsó Fejér megye tisztelt követe által előadott törvénycikk terv a’ magyar nyelv tárgyában, küldőim kívánságának minden pontjaiban megfelel azt merőbe pártolom — Schmidt Mihály (nagysinki követ). Mielőtt a’ fenforgó tárgy felett vélekedésemet megmondanám, bátor vagyok némelly tisztelt, és jelesen közép- Szolnok, Kolos, és belső Szolnok vármegyei követ uraknak a’ tegnap előtti, és tegnapi napon e’ teremben kimondott, inkább sértő, mint magokhoz vonzó beszédeikre csekély, és nagyon kurta észrevételeket tenni : 1 ör. Közép Szolnok érdemes követje, borzadva jelelte ki érzéseit a Szebenszék követ társam azon indítványára, miszerint a holt latin nyelv helyett tétessék a német nyelv mint született nyelve azon nemzetnek, a' melly mint harmadik 21 * / hariniczharmadik országos ülés
