Erdély Nagy Fejedelemség 1837-ik esztendőben április 17-én N. Szeben szabad királlyi városban hirdetett ország gyülésének jegyző könyve, 1837. április 17. - 1838. március 31. (Nagyszeben 1838)

1837-1838 / 140. ülés

delmei liit szerént is biztosítottak, — ha mind azon szerződések, frigy és béke kötések fontolóra vétetnek, melyek 1538-tól fogva, a’ nemzeti fejedelmek szakaszszában , az

I-ső Leopold idejéig köttettek, déli nap fénnyel vetekedő tisztaságban áll, hogy azoknak egyikében is’Erdélytől a* Részek külön nem szakasztattak ; — értve azon szerződéseket, melyek a' két ország kölcsönös megegyezésével költenek, nem pedig azokat, melyek a’ két haza uralkodói között a’ nemzet hirén kivűl készülvén, nem hogy országoson helybe hagyattak volna, sőt soha még csak értésükre sem adattak; melyek közé tartozik a’ Spirában 1571-ben kőit, és a fennebb érdekelt szerződés. — Rendre véve tehát azon szerződéseket, melyek mind két Ország által ünnepélyesen helybe hagyattattak, s azokkal egyenként a’ tisztelt Rir. Leírást egybe vetve, kijön hogy annak tartalma ellenkezik

I- szőr. Az 1595-li Prágai szerződés 2-ik czikkelyének a’ következendő feltételeivel : ,, Ut Transylvaniae jurisdictio, inclusis etiam cunctis iis Ungariae partibus et confiniis, hactenus per Principem possessis“ penes eundem Principem Dominum Sigismundum Báthori, ejusdemque haeredes masculini sexus .... eo modo quo tempore antecessorum ipsius Principis fuerunt, neque Joannis, Stephani, et Christopho- ri Bathori, cum omni jure, et antiquo usu, integra, ab- solutaque maneat, ut semper merum, mixtumque imperium, liberamque jurisdictionem in ea habeat.

,,§-us 3. Deinde ut decedente sine haeredibus masculis ipso Principe, vel illis superstitibus , at in hac ejus linea legitime deficientibus, ipsa Transylvania, eique annexae ditiones , non in alterius , quam Suae Majestatis , ejusque Successorum Hungáriáé Regum ditionem , et potestatem , (tanquam verum et inseparabile membrum) absque ulla contraversia provenire debeat“ — légyen szabad itt azt kérdezni, hogy miért kellett azon Részeket éppen most el- szakasztani, melyeket már a’ Prágai szerződés, azoknak mind bírásának, mind a’ Magyar Koronára kellető leszállásának módjára nézve, Erdélyei egybe csatolt; a’ tisztelt Kir. Leírás ellenkezik:

II- or. Az 1606-a Julius 3-án Bécsben kötött békességnek Bocskai személyét illető I5-ik czikkelye rendeletével mely igy kezdődik: „Ad Transylvaniam cum partibus Regni Hungáriáé etiam arx Tokaj .... conceditur;“—’s ha az ugyan azon békekötés 26-ik §-sa nyomán Rudolf által ugyan azon évben Sept. 24-én kiadott azon hitlevél, mely mind azoknak melyek Bocskai magva szakadása esetében viszsza szál- landók előszámlálása mellett igy végződik; — „Excepta tamen Transylvania ejusque Comitatibus, Arcibus, et Praesidiis quae jam antea ad Iransylvaniam spectarunt— fontolóra vétetik, és azzal az 1607-ben Mártius 23-án Kassán egyben gyűlt Magyar országi Rendeknek is kinyilatkoztatott értelműk, miszerént a’ Bocskai halála után, csak is a Hitlevél szerint viszsza szállandóknak, nem pedig az ErdélyCIS SZÁZNEGYVENEDIK ÜLÉS. Mártius’ 15-én.

■i