Erdély Nagy Fejedelemség 1837-ik esztendőben április 17-én N. Szeben szabad királlyi városban hirdetett ország gyülésének jegyző könyve, 1837. április 17. - 1838. március 31. (Nagyszeben 1838)
1837-1838 / 4. ülés
10 • r az 17Q1 -f\i 11-iK Art. azt mondja, hogy minden Ülés után szereztessék a’ Jegyzőkönyv az Itiló-Mester által; ha ez már úgy történik, törvény ezerént történik; — de vagyon egy más kérdés , úgymint az, miképpen kellenék azon beszédeket, a melyeket a tiszteli Szónokak kívánják béigtattatni, Protocollummal egyesitni ? ebben a’ részben már a’ többség által pártolt Kir. Hivatalos B. J o’s i k a Sámuel Ur, és Nemes Küköllö Vármegye* érdemes Kövctje vélekedését merőben pártolom. — Mely Beszédet a Nemes Szász Nemzet' Követei is minyájon pártoltak. M. Vásárhely Követe Gyöngyösi Lajos: A* mi a’ Jegyzőkönyv’ szerkeztetését nézi , az aránt tökéletes egy értelemben vagyok előttem csak most szollott Ns. Kraszna Vármegye’ nagyon tisztelt Követe M. B. Banffy László Úrral; hanem ezzel egybenköttetöleg felhozatván a’ Napló, —. a’ mire erős Eskünkéi megtartását ígért utasításunk’ nyomán kurta észrevételeim, és o- hajtásom ez: Küldőim kötelességemé tették azon Naplónak, melynek a’ közelebbi Ország-Gyűlése’ folyamatja alatt nyomtatása betiltatott,—mint egy oly irománynak , mely az Ország - Gyűlési tárgyak’ hiteles közönségessétételére legczélszeressebb, létre hozatalát eszközleni. Tkts. KK. és RR. ! tudjuk, hogy a’ régibb Magyar világban, a’ midőn a’ Nemzet Ország - Gyűlése’tartására felszolittatott, minden Haza’ polgára fejenként megjelenhetett,— szemmel láthatta, füllel halhatta mind azon módokat, eszközeket, és szavakat, a’ melyek a’ köz jó’ elémozditására használtattak* — tudjuk, hogy mostan az Országnak több százezerekből álló Polgárai csak Képviselőik által vesznek részt az Országos tanácskozásokban: gondolatom szerént nem mutatnánk polgári és hazafiui sze- retetet azon Polgár és Hazafi atyánkfiáihoz, kik az Ország-Gyűlésen meg nem jelenhetnek, ha nem gondoskodnánk egy oly módról, eszközről, mely által az itten folytató dolgok köz, és hiteles tudatakra juthatnak; e’ végre legalkalmatosabbnak látom a’ Naplót , (vagy ez neveztessék akárminek) a’ melyben, mint egy tűkörben , meglássa az egész Haza, hogy egyfelől Küldötjei , — másfelől a törvényhozásra, 's annak oltalmazására eléállitott érdemes Hazafiak a’ vérrel szerzett birtokát, az ős édes szabadságot, és a’ jövendői jóllétet minő buzgósággal, minő érzelemmel , és minő törvényés sükerrel kívánták oltalmazni; melyek nyomán ismétlem azon óhajtásomat Küldőim, és magom nevében is , hogy a’ Napló állittassék és hozattassék létre és gyakorlatba.“ Nemes Fogaras Vidéke Követe Grof Teleki László: „Utasításomban egyenesen a’ Napló emlittetik; megjelenésinek, kinyomtatásának eszközlése tétetik kötelességemé. Én tehát ezen oknál fogva is attól el nem álhatok ; de egyéb aránt azon nyilvánosság is, melyre véleményem,—telyes meggyőződésem szerént tanácskozásaira nézve minden törvényhozó Testnek törekedni kell, a’ Naplónak létre hozatalát kívánja. Az út, melyen ezt elérni lehet, különböző. — Míg más népek az üdök szellemével eléhaladván, villámnyi sebességgel terjesztik a’ Nemzeti Képviselés szülte gondolatot, hogy azt még forron , még akkor, midőn a’ keblet, ’s elmét egyaránt ébreszti , minden Polgár tetleg magáévá tehesse: münékünk a’ körülmények csak tökéletlenebb ’s lassúbb útat engedtek, mely ama gondolatot köz esméretre csak akkor juttatja, mikor már elhűlt, ’s az érzelmet többé nem illetvén, kizárólag az okosság’ körébe tartozik. — Ezen útat kell hát legalább használnunk; — ez útan lehet csak rnegmútatnunk , hogy mind azt, a’ mit itt a’ Haza’ szent színe előtt egyszer kimondani bátorkodtunk: ezerszer, — tizezerszer is Ország szerte ismételni nem átaljuk. — A’ Jegyző által úgy , amint nálunk szerkeztetödik, a’ nyilvánosság’ szükségének elég nem tétethetik, mert arra nem csak száraz summás eléadása kívántatik az ülések alatt történteknek, ’s hozott határozatoknak: hanem annak közre bocsátása, hogy ki mit vélt, mi indító okoknál fogva vélte, ’s a’ vélemények’ súrlódása által miként fejlödett ki ez meg amaz;—ezen czélnak pedig a’jelen állapotban csupán a’Napló felelhet meg.— Mit is irtóztak attól eddig elé oly sokan? hát nem érzik a’ Naplónak ellenségei, hogy annak eltiltása által éppen azon beszédeknek kinyomtatása, melyeknek tartalmát talán leginkább kívánták volna titokban tartani, nem gátoltatott? Látjuk, mi volt a’ mult Ország-Gyűlése alatt az eltiltás’ sükere : annak következésében a’ Követek nagy része a’ Jegyzőkönyvbe igtattata beszédeit, ’s tetleg Napló vált abból, csak hogy az ellen beszédek kihagyatása elmellöztetése miatt a’ valóságosnál hijánosabb, egyoldalubb, tökéletlenebb. — Tudhatjuk továbbá, azon eltiltás által a’ tanácskozás’ folyamatja mennyire hátráltatik ; mert igy a’ Jegyzőkönyvnek a’ belé igtatott beszédek miatt igen hoszszak- nak kelletvén lenni, annak Ülés alatti felolvastatásával, authenticatiojával órák, sőt napok eltelnek. — Világos tehát ezekből, hogy jóllehet a’ köz dolgokban igen nagy csökkenést, és hátramaradást okoz a’ Napló megszüntetésé: mégis ama czél, mely felé NEGYEDIK ÜLÉS. Aprilis 21-én.
