Erdély Nagy Fejedelemség 1837-ik esztendőben április 17-én N. Szeben szabad királlyi városban hirdetett ország gyülésének jegyző könyve, 1837. április 17. - 1838. március 31. (Nagyszeben 1838)
1837-1838 / 79. ülés
H ET VENKI LENCZEDIK ÜLÉS. November’ 18-án. 3(>2 „A’ mi már a’ dissentiens rész’ véleménnyének íránnyát, és czélját illeti, jóllehet Kir. Hivatalos MIgs B. Jósika Sámuel Urnák eléadása szerént, a* semmi sem egyéb , mint egy kissebb résznek oly véleménnyé , melyhez semmi kérés nincs ragasztva , csakugyan minthogy ezen teremen kivül hallottam olyan vélekedést is, mintha a’ Felség a' kissebb , és nagyobb rész között határozást fogna tenni, ’s megeshetnék hogy a* kissebb rész’ véleménnyét sanctionalandja , ennélfogva a’ dissentiens rész véleménnyé- nek hatóságára nézve , alkotványi elvekből kiindulva szükségesnek tartón» észrevételeimet rövideden eléadni. „1693-ban Aprilis 29-ik napján a’ Fejedelem a’ fö hivatalbélieknek bizonyos Instructiokat küldött , melyekről megjegyzem , hogy azok mind e’ mái napig még nem codificaltattak , mely Instruetiok’ rendjében különösön a’ Kormányszéki tanácsosokra nézve a’ 6-ik pont alatt megengedtetik, hogy ha valamely Tanácsos a’ több Tanácsosok’ végzése ellen vélekednék, ’s magát meg nem nyugtathatná, ellenvéleménnyét egész illendőséggel a’ Felség’ eleibe felterjeszthesse , onnan határozást várandó , hogy ezen mod ma is a’ politikai igazgatás’ tárgyait illető tanácskozásokban e’ szerént gyakorol- tatik, tudva van, helyesé vagy sem? ez úttal nem visgálom, tudva van az is, hogy a’ bírói ítílettétel tárgyaira nézve a’ separatum votumok felterjeszthetése az újabb üdök- ben megszüntetett. Az Ország - Gyűléséből a’ dissentiens fél véleménnyének feljelenthe- tése pedig annálfogva lett, hogy Erdélynek alkotvánnya a’ három Nemzetnek különböző jogain, és a’ négy vallások’ egyenlőségin alapulván megtörtént, hogy egyik Nemzet vagy egyik vallás a’ többek által nyomattatott, ilyenkor a’ sérelmes fél a’ Felséghez folyamodott, 17Ql-ben a’ 11-ik czikkely hozatala alkalmatosságával kérdésbe jött, hogy individualiter légyen é a’ szozatolás , mint az Ulászló 2 Decr. 25-ik Art. rendelte, avagy nemzetenként, a’ mint a’ Szász Nemzet az 17Q1 -béli Jegyzőkönyv 540 ik lapján látható jelentése szerént a’ gyakorlatra hivatkozva követelte, a’ két Nemzet részéről követeltetett hogy individualiter, még pedig az 17Q2-béli Jegyzőkönyv 178 ik lapja szerént ezen kinyilatkozás tétetvén ,,siquidem r/uaelibet votantia individua jurejurando adstricta sint ad articulos unionis exacte servandos, tanto id quidem magis, quod conclusum majoris partis , etiamsi aliquid nationi cuipiam praejucliciosum contineret , non sit lex eousque , quoad per Principem conjirmetur , ad Principem vero cuivis laeso, et oppresso pateat accessus, qui per denegationem conjirmationis tali in casu parti fors oppressae opportune subvenire potest, mely kinyílatkozás annyival is nevezetesebb, minthogy éppen akkor tétetett midőn az 17gi-béli 11-ik törv. czikkelynek megerősítése a’ Bécsbe küldött követtség által kieszközöltetett, az én nézetem szerént tehát csak is ezen értelemben lehet venni az 17Q1 -béli 11-ik törv. czik- kelybe igtatott ezen szavakat: ,,opinio tamen dissentientis partis relationi SS. et OO. ad augustam aulam submittendae adnectitur, de nem is lehet ezt másképpen venni, úgyan is a’ 2-ik rész 3-ik titulussá és az 17Q1 béli 7-ik törv. czikkely szerént, a’ törvényhozás’ magyarázás’, és eltörlés’ joga a’ Fejedelemmel és Nemzettel közös, melyből foly , hogy valamint a’ Fejedelem az Ország’ javallatait megerősítheti , avagy azokat el nem fogadhatja, szintúgy az országnak is a’ Fejedelem’ előterjesztéseiben meg, avagy meg nem egyezni telyes joga van , már ha a’ Fejedelemnek a’ nagyobb rész’ és kissebb rész’ véleménnyeire nézve határozást tenni joga lenne, azon esetben minden országos határozatokat meg is semmisíthetne , egy szóval az egész Ország • Gyűlésének hatóságát, függetlenségét meghatározó törvényeink merőben felforgattatnának , ugyan is egy kissebb résznek, sőt egyes személyeknek is, az Ország - Gyűlésével szembe ez által nem csak vetői jog adatnék , hanem azon esetben ha a’ Fejedelem’ megegyezése hozzá járu- lása valamely elhatározói joggal bírna, a’ kissebb rész véleménnyét magáévá tévő Fejedelemnek több mint vetői jog tulajdonittatnék. Mind ezekből következik, hogy a’ Fejedelem az Ország - Gyűlésnek mostani fel- terjesztésében foglalt azon kérését, melyben az ellenkező véleményt jelentett kissebb rész meg nem egyezett vagy elfogadja vagy sem ? ha elfogadja, úgy a’ dolog el lesz enyésztetve, ha nem, úgy függőben lészen mind addig, mig az igazságnak az annya az üdö a bejedelmet az Ország - Gyűlésével e’ tárgyban megegyezteténdi. „Jóllehet a’ Kir. Gubernium’ észrevételei rendében a’ van kifejezve, mintha a’ kérdésben forgó tárgy a’ Fejedelem és a’ KK. és RR. között még függőben lenne, csak ugyan megjegyzem, hogy. 17Ql-ben is ezen tárgy nem decisio végett volt felterjesztve, különben is az akkori állás a mostani esetre nem alkalmaztatható , akkor a’ R. Catholicus Status és a’ KK. és RR. között volt a’ kérdés, most egy csak nem minden bévett i
