Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)

1834 / 12. ülés

vén által még 41 szám alatti határozatuk* hozatalakor a’ napi - pénz’ tárgyának a" választás* felküldése melleti felirat* megkészülése* ideje alatti ellátására, ezen elkezdett tárgy’ be­végzésének (a' mi csak a* kifizetés, vagy az iránti elegendő biztosítás által történhetik meg) semmi elhalasztó helyes oka, milyenért p. o. a’ választás’ felküldése félben maradt, nem látszik: annyival kevésbbé mellőzhető pedig ezen tárgynak mentői előbbi igazításba vétele, mivel az ez iránti határozat* nem teljesülése egy oly élet-kérdést foglal magában, a’ mi­lyennek minden egyebek előtti eldöjtése a’ 21 szám alatt ki­mondott elv* nyomán elkerü Illetlen, és a* hasonlólag csak ezen elv’következéséül elkezdett választásnak is felküldésénél előlege- sebb; l. i. „hogy a’ miről rendelkezni a’ KK. és fülnek két­ség alá hozliatlan jusnk van, fog-e az iránti határozatuk tel­jesülni, vagy' más országgyűléseken tapasztalt szomorú pél­dák szerint az csak papiroson maradandó ?tc nem mellőzhető azon okból is végre, mivel az, hogyr követ atyánkfiái magok illő napi-pénzöket kikapják, maga magában is minden egye­beket megelőző és épen az országgyűlés* együtt lehetősét il­lető tárgy: melyekhez képest Tizenkettődik ülés Julius’ 5-én. 91 A' KK. és RR. szükségesnek találták meghatározni, hogy míg az előbbeni ülés’ 41 számja alatt megállított napi-pén- zök követ atyánkfiáinak valósággal ki nem fizettetik, vagy legalább annak kiadása elégségesen biztosítva, és így ezen tárgy tökéletesen bevégezve nem lesz; mind addig a’ napló­könyv’ szerkeztetőji’, és valamint ennek ügy a’ jegyzőkönyv­nek is birálóji* megválasztásán kivül semmi tárgy országos ülésen fel ne vétessék. Melynek alkalmatosságával k. hivatalos b. Jósika Sámuel, és Ralla Mihály atyánkfiái kijelentik és beiktattatni kivánják azon ellenvéleményüket, miszerint a választás felküldése melletti felira­tot legelőször felveendőnek tartják, abban csakugyan megegyezvén, hogy a’ napi-pénzek’ dolga is el ne halasztassék, hanem abban is lé­pések tétessenek. Ezen különvéleményhez ragaszkodásukat jelentet­ték ki még Cserei Miklós, Nopcsa Elek, Gál László, luri Ferencz, Dónát György, Biró József, gr. Haller Ignácz, és Boér Antal kir. hivatalos atyánkfiái: közülök gr. Haller Ig­nácz atyánkfia különvéleményének Balla Mihály atyánkfia ál­tal is felhozott és béiktattatni kivánt azon okát hozván fel, misze­rint épen az országos elnök’ és itélőmesterek választása lévenicleíg- leni elnök atyánkfia’ ezen hivatalának czélja, ez semmi egyébért hát­ra nem tétethetik; Nopcsa Elek atyánkfia pedig azt, hogy ezen határozatot mind az 1791-beli 11-ik törvényczikkelynek azon rend­szabásával, miszerint egy felvett tárgynak bevégzéséig más tanácsko­zás alá nem jöhet, mind a’ KK. és RR. méltóságával ellenkezőnek találja: ösmérvén egyébiránt nevezett atyánkfia is az országgyűlésnek az országos pénztárról rendelkezhetése’ jusat. A’ többség azonban a* felebb előadott okokból határoza­ta mellett megmaradóit. 23

Next

/
Thumbnails
Contents