Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)

1834 / 1. ülés

Első ülés Május’ 28-kán.

feljegyezve vannak, egyébiránt kérdést teszen: kivánják-e a’ karok es rendek hogy° gr. Nemes Ádám ö excja feleljen a’ fennebb említett kérdésre? A’ követi kar hangosan kiáltja: akarjuk! a’ kir. hivatalosok közül sokan: nem.Ez után

gr. Nemes Ádám szólani akarván többeknek egyszerre felszólalása között ezen szavak hallatnak: „elvan már választva, nem akarunk semmi kérdést tenni, ne szóljon semmit, hanem foglalja el székét.”

G. Bethlen János: Abban megegyeztünk, hogy ezen gyülekezet nem egyéb, mint a’ 3 nemzetek’ gyűlése, melyben a’ szólani akaró magát az elnöknél feljegyeztetni szokta; és igy, ha gr. Nemes Ádám ide bejött, és mi után úgy látszik hogy neki mondani valója van, azt tartom, a’ nemzetigyüles rende azt kívánja, hogy magát felírassa, (helyes, helyes!) Erre többek beszede okozta zaj között egy felöl hallatik : „rendre, ki következik a szoljow, más felől: „we szóljon gr. Nemes Ádám, hanem mint elöliilö foglalja el széket.

B. Kemény Dénes küldői’ részéről szólani kívánván, aT szóhoz juthatásra nézve felszólítja az elnökséget.

Schreiber Simon, nemzetigyüles’ egyik elnöke: Kötelességem azt hozza magával hogy a’ rendet fenn tartsam, és a’ tanácskozást rövidítsem. Az a’ mostani kérdés: gr. Nemes Ádám legyen-e elnök, vagy nem?

Wesselényi Miklós: Kötelessége azt kimondani, kin van a’sor.

B. Kemény Dénes: Utasításom szerint a’ törvényhez legközelíttöbben ideig- leui országos elnök az lehetne, kiben az országgyűlési elnökben megkívántat« tulajdonságok közül leg többet találnak fel az ország’ rendei; azonban —miután az eddig tartott nemzetigyülésekben kivilágosítatott az, hogy az 1761-en innen tartott 6 országgyűlések alatt mindössze csak 16 országos hivatalok töltettek törvényes választás állal bé, ’s ennélfogva a’ kir. kormánynak akkori állodalma is, midőn a’ leg régibb főtisztek tétettek, törvényes nem lévén azon főtisztek* hivatalba lépése is egészen törvényesnek nem nézethetik, következőleg rólok is azt, hogy a' törvényes elnökség’ tulajdonihoz közelítenek, állítani nem lehel — nem látok más módot mint azt, hogy az ideigleni elnökség az 1741 és 1790-beli példák szerint szabad választás’ utján pótoltassák ki. Nincs senki kinek hivatalánál fogva joga lenne elnökséget vinni, ’s bár mint tiszteljem ö excja’ személyét, de sem úgy mint kincstárnok, sem úgy mint kormányszéki tanácsnok meg választva nem lévén, ezen épen most említett hivatalainál fogvast elnöknek el nein ismertethetik, hanem csak úgy, mint egy köz bizodalmát és tiszteletet bíró igen érdemes hazaG. Egyébiránt halljuk ö excja’ nyilatkozását, ha az a’ rendek’ kívánsága szerint lesz, változzék ált a’ nemzetigyülés országos üléssé és akkor lehetvén valósággal csak elnököt választani, ha ő excja fog választatni, én is a’ többek’ éljen kiáltásához csatolom a’ magamét. (Követi kar. „nem tudjak miért jött ö excja, halljuk nyilatkozásál’'

Gál Domokos, kin a' szólás’ sora van, által engedi azt gr. Nemes Ad ám Ö excjának (rendre, ki következik.)

G. Bethlen János, valamint Wesselényi Miklós is úgy nézvén ö ‘Cxcját mint a’ nemzeti gyülés’ igen tisztelt tagját, azt kívánják hogy, ha szólani akar, jegyeztesse fel magát (némelyek: helyes! mások : foglaljon ay választott ideigleni elnök széket).

Gál Domokos mindenekelőtt szükségesnek állítván azt, hogy a* jelen esetben, a mennyiben csak lehet, a törvények megtartassanak, véleményét a fenn forgo tárgyban következendőkép adja ele: a’ mostani környülmények olyanok, hogy teljes lehetetlen az országos gyűlést a’ törvények’ szoros értelmében megnyitni, mert mihelytt itt elölülőt választunk, mindjárt az 1791-ki 11-dik tör» vény ^czikkely nyilvános rendszabása ellen vétünk , melyben az van, hogy a’ k. kormány unum e primariis consiliariis statuum praesesnek küldjön, mig a’ választás maga rendén megesik, {zaj, felkiáltás: „túl vagyunk már ezen, nefe.

reszeo

engessuk a dolgot, megvan már választva az ideigleni elölülő’) Ha mi az orszá gyűlés kinyitását kívánjuk, oly lépést ne tegyünk, melyről törvényeinkben rendé es nincsen. Ezen kérdéssel: ki legyen ideigleni elölülő? szoros egybeköttetés- ben a 1 azon kérdés: ha valljon a’kir. kormányszéket elfogják-e a’ karok és rendek jdeiglen fogadni, vagy nem? még pedig azért, mert ha el nem fogadják az országgyűlés megnyitása lehetetlen, mi ve) az 1791-diki 11-dik törvény czikkely’ 1-so J-a azt mondja, hogy az országgyűlésnek elmellozheletlen 5 alkató Vészei vannak, melyek közül mindjárt elsőnek a’ k. kormányszéket nevezi: ’s i"V világos hogy a k. kormányszéket, melyet mostani állásában törvényesnek magam sem ismerek, legalább egy ideig már csak azon okból is elkeli ösmérnünk és fogad-