Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)

1834 / 13. ülés

Tizenhárma dk ütés. Jul. 9-kén. 27 a’ mennyiben azon törvényhatóságok’ minden köz polgárai annak köz tulajdonosai, nem pedig mint „haza’ köz vagyona“: midőn minden követek’ napi-pénze köz országos költségnek már meg van állítva, hogy az némely törvényhatóságokon , csak azon okból, mivel azok önjövedelmeik’ egy részét kebelbeli közhasznokra hagyták fenn, későbbre felvétessék, az a’ KK. és RR. határozatá­nak kijátzására, és azon követ atyánkfiainak küldőikkel való ked­vetlenségbe jühetésökre szolgáló cselekvés mód , a’ következést nem is gy anítva napi - pénzüket felvevőkre nézve egy csalékony szemfényvesztés; egy uj, törvény től tilalmazott rovatai; és egy átaljában mind a’hazai törvényekkel, mind minden józan politi­cal szabályokkal ellenkező alattomos erőszakosság lenne. Mely­nek utján ha minden esetre valamely törvényhatóság az itt kö­vetének kiadott napi-pénznek majorság-jövedelem-tárábóli meg­fordítására rá kényszerítetnék , hogy azon vissza fizetett summát az országos pénztárba befoly andónak még ezen országgy ülésen elhatározandó summából lehúzhassa, vagy oda az olyan törvény- hatóság anny ival kevesebbet szolgáltasson bé , meghatároztatott .* mely kiadott napi-pénznek valamely törvényhatóság’ majorság-jö­vedelem-tárábóli visszavétele ha ezen országgyűlés alatt történ­nék , azt annak követei a’ KK. és RR. előtt legottan jelenteni köte­lesek lesznek. 49.) Közép Szolnok-vármegyei főispán gr. Dégenfeld Ottó atyánkfia, mint a’ki harmadmagával a 'jegyző- és naplókönyvek', és országgyűlési irományok’ nyomtattatáscC tárgy ábani eljárásra a’ nemzeti gyűléstől meg volt bízva , előadja, hogy mind a’ lyre­nnt’ mind a’ ref. collegium’ könyv nyomtatói oly móddal vállal­ták a’nyomtatást, hogyr a’kik tíz ívenként előrefizetik, két ezüst krajczárjáért kapják ívét; a’ kik pedig a’ sajtó alóli kikerüléstől számítva 6 hét alatt nem fizetnek előre, azok azután csak a’ könyvny omtató által határozandó áron vehessék meg: az előre fi­zetőkre nézve pedig az előbb írt ár csak azon esetbe legyen fe­lébb emelhető, ha a’ nyomtatás’ ideje alatt a’ papiros’ ára neve­zetesképen felhágna. Javasolja tov ábbá, hogy a’ nyomtatandók’ prés alá adására és az eredetivel való összehasonlítás és kiigazí­tás, ’s átaljába a’ nyomtatás’ gyorsabb és helyesebb folyása, esz­közlésére egy biztosság nev eztessék ki. Mely javaslat elfogadtatván , a’ KK. és RR. meghatalmazzák a* jegyző- és naplókönyv’ bírálására választott biztosságot arra: hogy maga kebeléből e’ végre három személyt nevezzen ki, kik a’ két könyvnyomtatók között a’ nyomtatandókat úgy fogják el­osztani, hogy egyiknek a’ naplókönyv*, másiknak a’ jegyzőkönyv’ és országgyűlési irományok’ nyomtatása adattassék által.

Next

/
Thumbnails
Contents