Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)

1834 / 4. ülés

Negyedik ülés. Juh. 24-kén. 11 19.) Enlaki Sala Sámuel atyánkfia, mint a’ törvényes ki­rályi táblának egy ik ideigleni itélőmestei e, panaszosan hozza elő azt, hogy az eddigi tanácskozások a égett tartatott nemzetek' gyű­léseiből a' hír. tábla kirekesztetett annyiban, hogy a’ gyűlések’ide­je egyszer is tudtára nem adatván, azokra nem lehetett megje­lennie, ’s kérdést támaszt és felvilágosítást kér továbbad a’felöl: mi a’ köz nemzeti gyűlés , minő annak szerkezete , és mek­kora hatásköre ? Melyek közül az indítványnak panaszos részé­ve, b. Bánflfi 31 i ki ős és gr. Bethlen Gábor kir. hivatalos atyánkfiái kinyilatkoztatták, hogy tulajdon magok tették hírré a’ törvényes kir. táblának a’nemzeti gyűlések’ tartását még szinte a- zok’ tartatásának kezdete’ idején: Azonban , hogy ezen kívül is titok lehetett volna a’ nemze­tek’ gyűlésében már oly gyakran tartott tanácskozások’ ideje a’ törvényes kir. tábla előtt, az annyi*al nehezebben feltehetőnek lát­szik a’ hív. és RR. előtt, mivel a’Május’28-ai első országos ülés előtt tartatott köz nemzeti gyűlés’ tanácskozásain a’ törvényes kir. tábla is jelen volt, és azokban részt vett; a’gyűlések is minden­kor nyilvánosan és számos hallgatók’jelenlétében folytak; ’s azok­nak tartatása* idejét is a’ falakon függő táblákról mindenki tud­hatta. A’ mi pedig azon felvilágosításul feltett kérdést illeti, hogy „mi legyen a’ köz nemzeti gyűlés?“ ez, ha szinte számos régibb és újabb adatokból , országgyűlések’ jegyzőkönyveiből nyilvános nem lenne, sőt törvény által is, noha felesleg, nem erősítetnék is, már magából a’ dolog’ természetéből is önként foly és értető­dik; miszerint t. i. minden országgyűlési tagnak törvényhozói fon­tos tisztéhez tartozik , a’ legkisebbtől a’ legszélesebben kiterjedő körig, minden tanácskozásokban, hol a’ haza’ dolgairóli gondola­tait kifejtheti, kicserélheti ’s felvilágosodáshoz juthat, részt ven­ni. 3Iely ilyetén felvilágosítás után számot tartanak a’ KK. és RR. arra, hogy a’ királyi tábla’ tagjai ezután a’ vélemények’ egyezte­tését ’s a’ csak ez által sükeresíthető köz jót a’ tanácskozási gyű­lésekben való megjelenésűkkel és egyetértő munkásságukkal elé fogják mozdítani. ( NEGYEDIK ÜLÉS. » Junius’ 24-kén az döbbeni elölülés alatt. 20.) Jegyző-napló- és irománykönyv, ’s az ezeket szerkeztetök és bírálók iránti végzés. 21,) Kir. előadásokba nem ereszkedés 's ez iránti ellenvélemény. 22.) Az országos elnök- ’s bá­rom itélömesterségre teendő szózatolás iránti határozat. 25.) Szózatok' mikénti számbavéte­le 's a’ laistromkészítés' elhalasztása. 20.) A’ közelebbi ülésen 15. szám alatt elhalasztatván a’ jegy- zőköny V niţele, a’ királyi előadások és a’ választás’ tárgya a’ vé­gett , hogy előbb nemzeti gyűlésen vétessenek tanácskozás alá; ezek közül az országgyűlési jegyzőkönyvre nézve felfejtetvén az, hogy az eddigi mód szerint vitt országgyűlési jegyzőkönyvekben a’ folyó tárgyak’ eldöjtő okai vagy igen félegesen, vagy épen lévén feljegyezne, azok a’ maradéknak néha nem elég vilá. nem agosi-

Next

/
Thumbnails
Contents