Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett Országgyülésének irománykönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
Jegyzőkönyv - 1834 / 62. ülés
Hatvankettedik f lís. Jan. 23-kán. 295 lenmondásának, melyet Írásban beadott, ’s a’ mely fel is olvastatott, jegyzőkönyvbe ígtatására szükség már nincsen, ’s ennél fogva azt visszaveszi. Melyek szerint a’ felolvasott jegyzőkönyv megállítatik. 232.) Elnök atyánkfia a’ tegnapi ülésen félben maradott választás’ tárgya iránti tanácskozás’ folytatását napi renden lenni jelenti; mely tárgy iránt a’ következő beszédek mondattak, azoknak jegyzőkönyvbe ígtatása’ megkivánásával: Ji!.- < ' -1. Bo é r Antal: ( Fogaras-vidéki követ) A’ diplomái sarkalatos hivatalok’ választásával szoros kapcsolatban levő három kérdések’ elsője lévén tanácskozásunk’ tárgya: t. i. kik választhatnak ? vélekedésemet csak szigorúan a’ tárgyhoz vagyok bátor előadni. ♦ Az 1TQ1 -ik esztendőbeli 11-ik törvényczikkely tisztán 'előszámlálja a’szavazókat, ’s ha az eddigi abusushoz nem ragaszkodnának sokan, e’kérdésnek nem is lenne helye; de emberi természetünkbe van szőve, hogy vélekedéseink különbözzenek, ’s valamint annak, hogy egy vagy más testületben nem minden tagok tudnak meghivattatásuk’ czél- jának egyformán megfelelni, nem a’testület hanem a’testület’ alkotója oka, szintúgy az emberi vélekedések’ különbségének okát is nem az emberekben hanem másegyebütt kell keresnünk. De tekintetes KK. és RR. igen is sokan ragaszkodnak az eddig is létezni praetendált balitéletekhez, és ez az az ok leginkább, mely országgyűlésünk’ előhaladá- sát eddig is gátolta. Egy országgyűlést, legyen az bár minő testületekre osztva a’ létező törvények által, nem egyéb vélekedésem szerint, mint a’ nemzet’ képviselője; képviselőj© a’nemzetnek, mert akármelyik rész is a’nemzet’kebeléből való, ’s szintoly köteles lelki ösméretében az isten előtt egy kir. hivatalos maga tanácskozási bé^olyása által a’ haza’ ’s fejedelem’ jóllétét előmozdítani, mint a’ képviselő küldői előtt. Hol kell érdekesebb kérdés egy törvényhozó hatalom előtt, mint a’ fennálló törvények’ teljesedésbevételére megbizott személyek’ választása? Mi ezen tisztviselőket akarjuk megválasztani , igen is azon tisztviselőket akarjuk, mondám, kiknek megválasztani,)kezeire bízzuk, a’ törvényhozó hatalom’ együtt nem létekor, mind azt, mi előttünk szent, kedves és féltő; ’s midőn azt látjuk, hogy tán régibb időkben oly személyek is részesültek ezen jog’ gyakorlásában, kiket, talán sokak’ ’s nem mondom azt hogy az én vélekedésem szerint is, a’ törvény attól elzárt, ki tagadhatja szükségét ezen kérdés’ elhatározásának: kik választhatnak? Két felelet lehet ezen kérdésre, az első: minden, ki az országgyűlésre meghivatott vagy arra törvényektől felhatalmazott téstülettől küldetett; a’ m á s o d i k : minden, kit az lTQt-ik esztendőbeli 11-ik törvényczikkely eldöntő tanácskozási szavazattal megtisztelt; és így, ha lehetne a’ két feleletet öszveolvasztani törvényesen, az e tárgy feletti tanácskozás bé volna végezve. De T. KK. és RR! hamarább vegyül a’ kéneső a’ vízzel, mint ez a’kettő; ’s arra, hogy e’kérdésre tiszta feleletet lehessen tenni, nincs más mód, minthogy a’nemzet’ és fejedelem’ egvgyé lett kívánsága, mely a’ hazai sarkalatos hivatalok’ minélclőbbi kiegészítésében áll, még egy darab időre elhalasztatván, egy ezen gyűlés becsületérzéséhez ’s méltóságához ’s a’ nemzet’ tiszteletben való tartásához nem férő helytelen vádakra, nem mondom pirongságokra, magunkat kitéve, készítsünk egy az íTQl-ik esztendei 11-ik törvénvezikk’leikével merőben megegyező laistromat; de 7 4 *
