A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1917 - hiteles kiadás (Bécs, 1917)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai
92 19. szám. Előbbi közigazgatási működésem ideje alatt szerencsés voltam Bosznia- Hercegovinát az agrárkérdés három fontos fokozatán, úgymint a falusi községok létesítésén, a tizedátalányosításon, valamint az önkéntes kmetmeg- váltáson átvezetni, egy negyedik fokozatot pedig, a községi erdő- és legelőbirtok szabályozását megindítani. Az önkéntes kmetmegváltásról szóló 1911. évi törvényt az 1912. és 1913. években bőven alkalmazták. Ez a törvény meglepően kedvező sikerrel járt és a vele szerzett tapasztalatok világosan megmutatták azt az utat, melyen haladnunk kell, ha teljesen megkívánjuk oldani e kérdést, mely politikai és közgazdasági bonyolultságánál fogva kormányzatunk részéről minden stádiumában a legóvatosabb kezelést igényelte. Míg az 1878 1911. években kerek számban 29’3 millió korona fordíthatott kmetmegváltásokra, addig az 1912 és 1913. két évben kerek számban 22 3 millió korona költséggel 13.078 kmettelek váltatott meg. Még kerek számban 93.000 kmetjószág megváltatlanul marad és ezidő- szerint már nem látom komolyabb. akadályát annak, hogy a kmetkötelék teljes megszüntetésére vonatkozó és mindkét gazdasági csoport jogosult igényeit hathat7san megvédő törvén3Tes rendelkezéseket tervbe vegyünk és azokat annak idején a törvényhozás elé terjesszük. Ez a kérdés minden tekintetben megélett a megoldásra. Manap már a földesurak is épúgy megérzik és megértik a régi viszonyok gazdasági hátrányait, mint a kmetek. Jóllehet a két fél hagyományos jogi felfogása egymástól jelentékenyen eltér, . mégis mindegyikük egyaránt szükségét érzi annak, hogy saját szabad birtokán szabadkezet és önállóságot nyerjen. Az országos kormányzat az erre vonatkozó előzetes munkálatokat már megkezdte és azok további folyamán a belföldi érdekelt körök hasznos közreműködésére is számít, akiket ezen közreműködésre felhívni szándékozik. A íöldmívelő a tizedáltalányosítás által úgyan megszabadult a tized- írnoktól és a kmetmegváltás által meg fog szabadulni a »Szubasától (földbirtokos tiszttartójától) is ; azonban teljes gazdasági berendezkedésére még szükséges az, hogy a községi erdők és a községi legelőknek már előbbi törvényes rendelkezésekben megigért kihasítása és felosztása megtörténjék, Ez által egyidejűleg a kincstári erdőségek felszabadulnának a lakosság kártékony faizási szolgalmai és legeltetési jogosultságai alól, melyek eddig minden észszerű erdőgazdaságot úgyszólván lehetetlenné tettek. A szóban forgó fölötte fontos ■ birtokreform már kézzelfogható alakot öltött, amennyiben a bosnyák-hercegovinai tartományi gyűlés 1914. évi június hó 20-án tartott utolsó ülésén a kormánynak a községi erdők és rétek kihasításáról szóló törvényjavaslatát megszavazta, mely azonban a legfelsőbb szentesítést még nem nyerte el. Ezek, valamint más, részint már elhatározott, részint sürgőseknek elismert új berendezések természetszerűleg csak akkor lesznek keresztiilvihetők, hogy ha^Bosznia és Hercegovina ismét tartománygyüléssel, elegendő munkaerővel és tőkével fognak rendelkezni. A kmetmegváltás, az erdő- és legelőrendezés, a talajjavítás, vasúti és útépítési tervezetek, az iskolaügynek kiépítése, a pénzügyek reformja stb. mindmegannyi békében teljesítendő feladatok, amelyekből jelenleg csak azok valósíthatók meg, amelyek elodázhatatlanok és a háborús gazdálkodásban is keresztülvihetők, vagy éppen ezen utóbbi által válnak szükségessé. így a tartományok bevételeinek a fokozása adópótlékok és hadinyereség- adó behozása által elkerülhetetlennek mutatkozott, hogy a menekültekről
