A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1917 - hiteles kiadás (Bécs, 1917)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai
90 19 szám. de ha tekintetbe vesszük a bizonyos elemek hazaáruló üzelmei folytán hevesen kifakadt felháborodást és a kézzel fogható veszedelmet, amelybe ezek miatt az ország sodródott, akkor ezen nem is lehet csodálkozni. A politikai életet, amely közvetlenül a háború előtti időben egyrészt az országban folytatott aknamunka, másrészt a tartománygyűlésben ennek feladatai tekintetében felmerült helytelen értelmezések miatt erősen izzott, a felelős tényezők meggyőződése folytán félbe kellett szakítani. Az 1910 évi alkotmányos törvények ideiglenesen hatályon kívül lettek helyezve; a tartománygyűlést elsőben elnapolták, majd későbben feloszlatták. A polgári kormányzat nem kapcsoltatott ki, de a tartományi főnök, aki egyben vezénylő tábornok is volt, ezen minőségében a hadi területen természetesen teljes hatalmat gyakorolt. Az ellenségtől részben elpusztított, a menekülőktől elárasztott, az átvonuló és küzdő csapatokkal telített országban a hatóságoknak nehéz követelményekkel kellett megküzdeniök. Azonban alig hogy elvonult az ellenséges betöi és zivatara, már is megkezdődött az országos kormányzat helyreállító és segélyző működése, hogy az országra szakadt katasztrófa romjait eltakarítsa A kivételes állapot fokozatosan korlátozva lett, amennyire ezt a helyi viszonyok és a hadihelyzet megengedték. Az országban még meglevő erőkkel főleg a gazdasági életet állították ismét lábra, a belföldi ipart nagy mértékben hozzáférhetővé tették a haderő szükségletei részére és az újra feléledt mezőgazdaság is igen megnyugtató eredményeket mutathatott volna fel, ha nem sújtotta volna az országot három évnek rossz termése. * Bosznia és Hercegovina rendes időben is kenyér termények behozatalára vannak utalva. Fokozott mértékben áll ez jelenleg. A háború első szakában az ország még bőven el volt látva mindenféle más terménnyel, amiket előnyösen átengedett hadiszükségletekre, sőt talán túlságosan is sokat adott el, úgy hogy Boszniában és Hercegovinában is pénzbőség állott be. Az ország azonban most komoly élelmezési nehézségekkel küzd, amely bajokat csak Ausztria és Magyarország hathatós támogatásával lehet leküzdeni, azzal a támogatással, amelyre nemcsak természetes igénye van, hanem amelyre a háborúban teljesített szolgálataival és magatartásával is különösen rászolgált. Bosznia és Hercegovina lakoss iga igaz hálával fogadja ezt a nélkülözhetetlen támogatást, amelyben előzékeny készséggel, a lehetőségnek sajnos szűk határáig, az adott viszonyoknak megfelelően túlnyomólag Magyar- országból részesül. Ausztria és Magyarország és Bosznia és Hercegovina között e nehéz időben az érdekközösség gazdasági téren is teljesen kiviláglott. Noha az országos kormány szünet nélkül arra is fordította figyelmét, hogy Bosznia és Hercegovinának a háború ütötte sebeit behegessze, a lakosságot teljesen megnyugtassa, legsürgősebb szükségleteit kielégítse s a továbbfejlődésnek elszakadt fonalát újra felvegye, mégis lehetetlen addig, amíg a háború dúl, minden téren rendes viszonyokat létesíteni, még pedig elsősorban azon okok miatt, amelyek Ausztriában és Magyarországon is a nyilvános és a gazdasági élet megszokott menetét sokszorosan megbénították és a nemzeti erőket más mederbe terelték. Bosznia és Hercegovina exponált területein ehhez még olyan körülmények is járulnak, amelj'ek nagyon óvatos kezelést igényelnek. Mihelyt vitéz seregeink az országot az ellenségtől megtisztították, első
