A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VII. ÜLÉS. 175 figyelmeztetés aira, hogy a közgazdasági téren való állandó kíméletlenség utóvégre az, idők folytán a hármasszövetség lélektani alapjait aláássa. De vannak politikai aggodalmak is. A politikai aggodalmat Németország tekintetében én a Románia névvel jelölném meg, Olaszországgá 1 szemben az Albánia névvel. A »Románia« jelző alatt azt értem, hogy a román zöld könyv tanulsága szerint, de a köztudomású események szerint is Németország Románia érdekeinek előtérbe tolásával, Románia politikai sikereinek elismeré-* sében nagyon előttünk járt, nagyon megelőzött minket. Hogy Németország ilyen demonstrative tanúsítja minden alkalommal azt az érzést, hogy milyen fontosnak vallja a román barátságot, Romániának a szövetségi viszonyhoz való csatlakozását, nekem ez ellen semmi kifogásom nem lehet, de az a benyomásom, hogy ebbe már belevegyül egy nuance, mely a mi politikánkra hasonló irányban akar nyomást gyakorolni és minket kizökkenteni abból a kerékvágásból, amelyet nem szabad elhagyni, t. i. belpolitikai összes kérdéseinknek teljes kikapcsolását bármely külpolitikai viszonylatból és igy Romániához való viszonyunk kezeléséből is. Ez a tendentia, amelyet át lehet érezni egyes nyilatkozatokban, olyan, amelyre nézve külpolitikánk vezetői nem kellene, hogy kételyt hagyjanak Németország mérvadó köreiben az iránt, hogy ennek a tendentiának soha sem fogunk engedni. Mert én a szövetségi viszonyt nem fogom fel úgy, mint valamely alárendeltségi viszonyt, amelynek folytán a szövetség minden impulsusának eleget kellene tenni. Hiszen Németország ad leginkább példát abban is, hogy minden hatalom, minden állam fenntartja mozgásának szabadságát azokban, amiket saját életérdekeire nézve lényegeseknek és elengedhetetleneknek tart. Olaszországgal szemben rámutattam Albániára. Köztudomású dolog, hogy Albániát illetőleg a külügyminister ur egyik elődjének, nem közvetlen hivatali elődjének hivatalvúelése alatt egy megállapodás jött létre Olaszország és monarchiánk közt. Csak ennyi a köztudomású dolog. Hogy annak a tartalma micsoda, azt nem tudom és valóban nagyon kívánatos volna, hogyha a nagyobb érdekek megengedik, hogy ezen megállapodásnak a tartalma köztudomásúvá váljék. Mert a condominium mindig veszélyeket rejt magában. En úgy tartom, hogy miután Albánia az Adriai-tengernek keleti partján fekszik és miután az Adria keleti partja legelső sorban és emfatice a mi monarchiánk érdeksphaerájába tartozik, igen káros és veszedelmes volna, ha ez a megállapodás Olaszországgal bármi olyat is tartalmazna, ami az Adria keleti partján ennek a mi domináló helyzetünknek a gyengítéséhez hozzájárulna. Ezt én veszedelmesebbnek tartanám, mint Szerbiának egy adriai kikötőjét. Clara pacta, boni amici. Én csak rámutatok arra, hogy én itt bizonyos veszélyeket látok, amelyek nagy körültekintést, nagy őszinteséget, nagy határozottságot igényelnek. Mélyen tisztelt országos bizotság ! Ezekben kifejtettem politikai hitvallásomat monarchiánk külpolitikájának úgy általános alapelvei, mint némely concret problémájával szemben. Hátramarad az, hogy én is, és hogy itt is rámutassak arra az erőforrásra, amely nélkül sikeres külpolitikát csinálni nem lehet. Hangsúlyoztam, hangsúlyozta mindenki, különböző árnyalásokban különböző vonatkozásokban, hogy szövetségi viszonyunkban is fenn kell tartani az önálló actioképes- séget, hogy mindenkivel szemben bizositani kell az erőteljes fellépés lehetőségét. Ámde ennek az alapfeltétele az, hogy magunk erősek legyünk és annak, hogy erősek legyünk, feltételei nincsenek kimerítve azokkal a milliókkal, amelyeket a t. országos bizottság a hadsereg és a haditengerészet részére megszavazott. ( Felkiáltások jobbról : Bizony nem !) Ez is szükséges, de ez magában véve igen felszínes dolog, ha a benső consolidatiónak és a benső cohaesiónak oszlopai ingadoznak és düledeznek. (Úgy van!) Már pedig, hogy ingadoznak, hogy düledeznek, azt csak a vak nem látja, (ügy van! jobbfelől.) Van egy felszínes fénymáz, amely mindezeket a jelenségeket eltakarja. Károlyi Mihály gr. : Panama-glaseur ! Apponyi Albert gr. : Van egy mesterségesen kialakult és megszerzett parlamenti többség, amely működik, mint a karikacsapás, amely mindent megszavaz, minden látszatot és minden külsőséget megóv, de emellett a benső cohaesiónak, a benső egyetértésnek, a benső consolidatiónak mind több és több repedése keletkezik, (ügy van ! jobbfelől.) A magyar állam nemzeti egységének szilárdsága, mondjon a t. ministerelnök ur akármit és lett légyen az ő intentiója ebben a tekintetben akármilyen egyenes, mégis csak repedéseket mutat annak a szerencsétlen tárgyalási rendszernek az elfogadása által, (Úgy van! jobbfelől.) amelyet ó legkényesebb nemzetiségi kérdésünkben elfoglalt. (Úgy van! jobbfelől.) A magyar pártok nincsenek egymással abban a viszonyban, amelyben egészséges nemzeti élet mellett az ellentétes nézeteket kifejező pártoknak lenniök kellene. Hiszen egészséges nemzeti élet mellett, amikor a nemzeti élet benső cohaesiója nincs megzavarva, ők úgy állanak egymással szemben, mint akikben a közös czél tudata erősebb a köztük levő different iák tudatánál. Ma ettől nagyon távol állunk. Ma olyan ür tátong a magyar társadalom egyes részei között, amely minden megértést, minden együttműködést lehetetlenné tesz. (Úgy van! jobbfelöl.) És amellett látjuk, hogy mindinkább előretörnek, mindinkább megerősödnek, mindinkább actióba lépnek a monarchia másik államában azok a tényezők, amelyeknek Magyarország állami önállósága szálka a szemükben, amelyek fel akarják újítani az osztrák összbirodalmi egységnek azt az álmát, amelynek követése már oly sokszor katasztrófákra vezetett (Úgy van! jobbfelől.) és amelynek elhagyása volt mindig a monarchia megmentésének egyedüli eszköze. (Úgy van! jobbfelől.) Szó0
