A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
i 60 VI. ÜLÉS. egy határ, amelyet máskép fogunk fel kom- bináczióink szerint, amelyen azonban túl nem mehetünk, amelyen túl közgazdasági erőnk nem engedi az erőfeszítést, a költekezést. Ezt a határt Ausztria sokkal később éri el, mint mi. Magyarország gyengébb közgazdasági ereje sokkal korábban jut ehhez a határhoz. Ausztria sokkal később éri el, Magyar- ország gyengébb közgazdasági erejével sokkal korábban jut ebbe a helyzetbe és ha változás nem áll be Magyarország közgazdasági organis- musában, sokkal előbb következik be azaz időpont, melyben Magyarország a maga 36 4°/0-át nem bírja, mint azaz időpont, melyben Ausztria a maga percentjét nem bírja. Ebben igen nagy veszedelem van, mely minket a legnagyobb mértékben óvatosságra int. Ausztria, a maga szempontjából talán helyesen, nem fog ellenállni a további költekezéseknek, a további áldozatoknak, sőt tényezői esetleg buzdítani fognak azokra és mi azután nem tudom, vagyunk-e elég erősek ezen áramlatnak ellenállunk A delegatio e tekintetben nem nyújt nekünk biztosítékot : a delegatio intézményének egyik Achilles-sarka a közös szavazás, amelyben esetleg a majorisálás utján osztrák részről reánk dictálhatnak nagyobb áldozatokat, mint aminőket mi elbírhatunk. Tehát a delegatióban ne várjunk biztosítékot arra nézve, hogy Magyarország a maga erején túl terheltetni nem fog. Itt a legnagyobb felelősség a mindenkori magyar kormányok fellépésében van, amelyeknek képviselniük kell Magyarország feltétlen vétóját akkor, amikor Magyarország a maga teljesítési képességének határáig eljutott. De ezt csak mellékesen mondom, mert nem tartozik tulajdon- képeni tárgyamhoz. Én figyelmeztetni akartam arra a veszélyre, melynek a közös ügyek kapcsán és a delegationális szervezet ezen gyengeségében ki vagyunk téve azon egyszerű körülmény folytán, hogy Ausztria tovább bírja a terhek növekedését, mint ameddig bírjuk mi. Egészen más volna a kép, hogyha Magyar- ország közgazdaságilag úgy fejlődnék, hogy az ipar Magyarország közgazdasági organismusá- ban ugyanazzal a fontossággal bírna, amelylyel Ausztriában bir. Egészen más volna a kép, hogyha Magyarországon is az ipari érdek a mezőgazdasági érdekkel szemben fontosságára nézve egyenlővé válnék, mert a mezőgazdasági érdekkör sokkal nagyobb mértékben találja a belföldi piaczon kielégítését és sokkal kevésbbé volna függő a külföldi piaczok megszerzésének és megtartásának esélyeitől. Ezért egy olyan közgazdasági politika, mely Magyarország számára biztosítja a gyorsabb és lendületesebb iparfejlődésnek minden nélkülözhető eszközeit, amelyek nélkül még ipar sehol a világon nem fejlődött, egy olyan közgazdasági politika, mely Magyarországon biztosítja az ipar- fejlődés érdekében a vámvédelmet, egy olyan közgazdasági politika épenséggel nem ellenkezik, amint azt az előítélet tartja, azzal, amit a monarchia érdekének neveznek. Ellenkezőleg, egy ilyen politika stádiumán keresztül kell mennünk abban az érdekben, hogy Magyarország és Ausztria egyáltalában csinálhasson együtt közgazdasági politikát. Ha egyszer oda jutottunk, hogyha a monarchia két állama között a közgazdasági homogenitás megvan, hogyha az expansio, amelynek gyümölcsét ma csak az egyik, vagy legalább túlnyomólag az egyik élvezi, mindkettőnek jut, hogyha mindkettő elég erős arra, hogy ennek az expansivi- tásnak az áldozatait elbírja, akkor jutottunk el abba a stádiumba, ahol azután beszélhetünk a monarchia közgazdasági érdekeiről, ami ma egy fictio ; akkor jön el az az időpont, ahol beszélhetünk nagy actiókról, melyeket közös erővel viszünk keresztül mindegyikünk érdekében, odáig nem. Tehát épen abban az érdekben, hogy a . monarchia két állama kifelé a közgazdasági téren is szolidárisán lépjen fel, keresztül kell mennünk a közgazdasági politikának olyan stádiumán, mely Magyarország iparfejlődésének minden eszközét s ezek közt a nélkülözhetetlen vámvédelmet biztosítja. Mindaddig, mig az nincs, ez közgazdasági nagyképűsködés, bocsánat a kifejezésért, mindaddig, mig ez nincs, köz- gazdasági expansióról, közgazdasági közös actió- ról beszélni szerintem minden gyakorlati érték nélküli dolog. Ezzel befejezem beszédem ezen részét, melyet a ma rendelkezésemre álló rövid idő fel- használása szempontjából elmondani kívántam ; a politikai kérdésekről majd második felszólalásom során leszek bátor nyilatkozni. Elnök : Miután az idő előrehaladt és a vitában még többen óhajtanak részt venni, bátor vagyok javasolni, hogy a tanácskozást félbeszakítsuk és a holnap délelőtt tartandó ülésen folytassuk. Méltóztatnak hozzájárulni? (Helyeslés). Akkor bátor vagyok javaslatba hozni, hogy a legközelebbi ülést, holnap, május hó 27-ikén délelőtt 10 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzzük ki először a 7-es egyeztető albizottság megválasztását, azután pedig a külügyi költségvetés tárgyalásának folytatását. Méltóz- tatik ezen javaslatomat elfogadni? (Igen!) Akkor ezt határozatként kijelentem és az ülést bezárom. (Az ülés végződik este 7 órakor.)
