A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
120 V. ÜLÉS. amely ellen okvetlenül állást kell foglalnunk annak érdekében, hogy a tarifa mindkét állam iparának és közgazdaságának megfelelően paritásosán szabályoztassék. A harmadik sérelem abban rejlik, hogy a minap jött bizonyos tarifaemelés. Minden tarifa- emelés a dolog természeténél fogva jobban sújtja a nyers anyagot és a félgyártmányt, mint a kész gyártmányt. Hiszen ezt nem kell bővebben igazolni, hogy, ha selymet vagy posztót viszek be egy országba, fát, vasat, vagy kész gépeket, hogy a tömegárut, a lisztet stb. mindig jobban fogja sújtani a dijszabás emelése, mint a kész gyártmányt. Ez szintén sértette Magyarország közgazdasági érdekeit, ezzel szemben Magyar- ország illetékes közgazdasági körei orvoslást keresnek. Nem szabad elhallgatnom, sőt teljes elismeréssel kell megemlékeznem róla, hogy ő excel- lentiája egy nyilatkozatot tett a négy egyesült albizottságnak az ülésén, — sajnos, ezen nem vehettem részt — amely szerint, ha sérelmek vannak, azokat nemcsak meg fogja vizsgálni, de módot ad a magyar delegatiónak arra, hegy a delegatiónak egy kiküldendő szükebb bizottsága Becsben közvetlenül nemcsak ő vele, hanem illetékes szakközegeivel is tárgyaljon és ha meggyőzik őt bizonyos intézkedések igazságtalanságáról, ő ezeket orvosolni fogja. Ez teljesen correct nyilatkozat. A delegatiónak közvetlenül módot adni arra, hogy igazolja a sérelmeket, és ha vannak sérelmek, ha be vannak igazolva, azok orvoslását a minister kilátásba helyezi. De nem értem, miért kell ezeket a jövő delegatióra halasztani. Most itt van a delegatio, amelynek bizottsága felmehet Becsbe és tárgyalhat ott a szakértőkkel és a sérelmek megszüntetését sürgetheti. Miért fen- tartani a sérelmeket egy évig, amikor ezek kétségtelenül megvannak ? Okvetlenül kérem a t. közös pénzügy- minister urat, hogy amit a négyes albizottságban kilátásba helyezett, itt a nyilvános ülésben erősítse meg, szükség esetén a jegyzőkönyvbe is vétessék ez be — nem bizalmatlanságból mondom ezt, de helyesebbnek tartom, hogy ne várjunk ezzel az intézkedéssel egy évig. Az idő rövidsége miatt a boszniai állapotokkal egész terjedelmükben, úgy, amint az a minister közleményeiben fel van sorolva, részletesebben nem foglalkozhattam ; csak ezekre vagyok bátor szorítkozni és végül még egy megjegyzést vagyok bátor tenni a most építendő vasutakra nézve. (Halljuk! Halljuk!) Magyarország és a monarchia másik állama nagy áldozatot hoztak, amidőn 50 évre 10 milliót szavaztak meg a bosnyák vasutaknak az építésére. A törvényjavaslatban magában Magyarországnak, amely ezeket az összegeket adja, sem tulajdonjoga, sem követelési joga a vasutakkal szemben nincs fentartva. l!gy tekintette ezt az ország, mint egy áldozatot, amelyet stratégiai és közgazdasági szempontból Bosznia és a maga érdekében hoz. En megengedem azt, hogy a vasúti vonalon mikénti építés nagyban és egészben megfelel az igazságnak, de megjegyzem, hogy Magyar- ország sérelmet szenved annyiban, hogy amig eddig az áruforgalom Magyarországon keresztül irányult Bosznia felé, most Ausztria is kap közvetlen kapcsolatot. Persze itt egy szükebb álláspont elfoglalását nem tartottam volna helyesnek, bár azok a példák, amelyek előttünk állanak, — értem ez alatt Ausztria álláspontját a kassa-oderbergi vasútnál és más vasúti csatlakozás kérdésében — erre talán biztatathatók lehettek volna reám nézve. Ennél a kérdésnél azonban nem akarok immorálni. Annyi bizonyos, hogy megvan az a veszély, hogy miután Boszniának van egy keskenyvágányu hálózata és ez Szerbiában érintkezik szintén keskenyvágányu hálózattal, ez pedig Spalatóig talál kiépítést : Szerbia forgalma, amely eddig Magyarországon át bonyolódott le, más utat kap Spalato felé, úgy hogy a szerbiai forgalomnak egy része a dalmát kikötő felé fog irányulni. Ennél a kérdésnél nekünk nagyon vigyáznunk kell, különösen akkor, ha felemlítem, hogy történtek tarifális könnyítések is, amennyiben Spalato a távolságra való tekintet nélkül ugyanazon tarifális elbánásban részesül, mint Metkoviczi kikötő. Ezt fel akartam említeni, mert teljesen jogosultnak tartom, ha Magyarország évenként még oly nagy áldozatot hoz a boszniai vasutakra, magában a vasút vezetésében megfelelő befolyást kapjon és mindjárt a forrásnál megakadályozzon minden olyan tarifalis politikát, amelynek éle esetleg Magyarország közgazdasági érdekei ellen irányul. Ezeket voltam bátor csak előterjeszteni és mivel határozathozatalnak helye nincs, tudomásul veszem az előadó ur jelentését és elismerést szavazok neki, hogy olyan részletesen foglalkozott Bosznia és Herczegovina állapotaival. (Helyeslés.) Elnök : A ministerelnök ur kíván szólni. Tisza István gr. ministerelnök : T. országos bizottság ! Az előttem felszólalt t. bizottsági tag ur foglalkozott a Bosznia jelenlegi állapotaival kapcsolatos kérdésekkel és Bosznia közjogi helyzetének végleges rendezésével is. Méltóztassék megengedni, hogy először felszólalásának ezzel a második részével foglalkozzam. (Halljuk!) Nem kívánok természetesen részletesen kiterjeszkedni olyan kérdésekre, amelyeknél a válasz megadása a közös pénzügy- minister urat, illetve az ő megbízottját illeti. így a vasúti kérdésekkel kapcsolatban egyáltalán nem kívánok elébe vágni annak a válasznak, amely a közös pénzügyminister ur nevében fog adatni, csak azt jegyzem meg, hogy amennyiben a magam részéről is csak örömmel fogadhatom, ha a közös pénzügyminister ur magának a delegatiónak alkalmat nyújt arra, hogy a tarifalis
