A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
118 V. ÜLÉS. és ipari életünknek egyik elsőrangú képviselője és Balkányi úrról, aki a központnak egyik lelkes és odaadó munkása. És akkor, t. országos bizottság, amikor ezekről az urakról megemlékezem, természetes, hogy nem vonhatom el az elismerés adóját azoktól az uraktól sem, akik elsősorban áldozták oda munkásságukat és akik elsősorban szentelik életük java részét Bosznia-Herczegovina közgazdasági és culturális életének az emelésére. Ok megnyugodva tekinthetnek vissza arra, hogy ilyen rövid idő alatt, amióta Bosznia-Herczegovina occupáltatott, mily óriásiak azok az eredmények, amelyek ott elérettek Egy nép életében, t. országos bizottság, 35 esztendő nem idő, de hogy 35 esztendő alatt milyen magas fokra emeltetett ezen területnek lakossága c.ulturailag és közgazdaságilag, e részben az eredmény igazán óriásinak és igen nagynak mondható. Azt hiszem, igen t. országos bizottság, hogy a magam részéről méltóbban nem fejezhetem be szavaimat, mint hogyha arra kérem Bosznia- Herczegovina vezető férfiait, hogy azzal.a gondossággal és szeretettel, amelylyel ápolták az ottani érdekeket, amelyek úgy Bosznia-Hercze- govinának, mint a monarchia mindkét államának érdekei, azzal az osztatlan igazsággal és emberszeretettel vezessék ott az ügyeket továbbra is. ( Helyeslés.) Ezek után tisztelettel ajánlom a t.^országos bizottságnak, hogy a négy egyesült albizottságnak jelentését tudomásul venni méltóztassanak. ( Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? Vermes Zoltán jegyző: ('borin Ferencz! Chorin Ferencz: T. országos bizottság! Nagyon sajnálom, hogy a delegatio tagjainak nem adatott elég idő arra, hogy a közös pénz- ügyminister ur által előterjesztett igen tanuságos adatokat bővebben tanulmányozhassák. Őszintén sajnálom továbbá, hogy Magyarországon Bosznia- Herczegovina politikai és gazdasági ügyeivel oly keveset foglalkoznak, amelyek pedig bennünket úgy közjogilag, mint gazdaságilag nagyon közelről érintenek. Tudjuk, t országos bizottság, hogy Bosznia- Herczegovinának közjogi helyzete a monarchia két államával szemben szabályozva nincsen. Magyarország a történelmi jog alapján, amit a királyi hitlevél is világosan elismert, sohasem mondhat le Bosznia-Herczegovináról. Ausztriában, ha jóbemlékszem, az 1880-ik törvényezikkre támaszkodnak, amely minden erre vonatkozó közjogi változást a monarchia két állama törvényhozásainak beleegyezésétől tett függővé. Amig Bosznia-Herczegovinakatonailag kezeltetett, ebből a dologból semmiféle inconvenientiák nem származtak. Absolut hatalommal' kezeltettek ezen országok, igen sok culturális, ipari és közlekedési érdek lett időközben megoldva, de közjogi kérdések felmerülésére eddig még alkalom nem volt. Mihelyt azonban Boszniának, habár nem is teljesen, de az alkotmány megadatott, ebből a helyzetből már bizonyos inconvenientiák állottak elő. Boszniában még ma sincs állampolgárság, mert hovatartozandósága mindezideig szabályozva nincsen, de a dolog természetéből folyik, hogy ezen alkotmány megadása óta Magyarországnak imminens érdeke, hogy a kormány egész hatalmával és befolyásával oda törekedjék, hogy Magyarország történelmi jogai biztosíttassanak és semmi olyasmi ne történjék, ami a dualismus alapelveibe ütközik. Igen természetes, hogy mihelyt egy országban az alkotmányos élet megindul, bizonyos vágyak és politikai törekvések keletkeznek, amelyek folytonos mértékben növekednek és végeredményükben odairányulnak, — úgymint Boszniában és Herczegovinában is, — hogy az illető állam hovatartozandósága.tisztáztassék és eldöntessék. Kiforrott alkotmányos élettel biró állam- területeken természetesen az ilyen törekvéseknek a talaja sokkal kisebb, ahol azonban az alkotmányosság még teljesen kifejlődve nincs, ott a közjogi helyzet, az állampolgárság kérdése, a hovatartozandóság kérdése, mindinkább előtérbe nyomul. Amely állam azonban csonka alkotmánynyal van ellátva, ott természetes törekvések támadnak mindig, amelyek a létező alkotmány határait tágítani óhajtják, iparkodnak az alkotmányt teljesebbé tenni és az ország jogait kiterjeszteni. Ezek a dolgok magából az emberi természetből folynak, de van egy határ, amelybe ezek a törekvések bele ütközhetnek és ez a határ Magyarország .szempontjából a dualismus alapelve. Semmit sem engedhetünk meg ott, ami a dualismus alapelvébe ütközik és kiforgatná azokat az állapotokat, amelyeket az 1876: XII. t.-czikk megteremtett. A kérdés részleteibe most bele menni nem akarok, csak ezeket az általános megjegyzéseket tartottam szükségesnek hangoztatni. És itt fel kell emlitenem egy kívánságot, amely Bosznia- Herczegovina részéről lett felvetve és amely az osztrák delegatióban, ahol mindig akadnak bizonyos körök, amelyek keresik az alkalmat, hogy az 1867 : XII. t.-czikk által teremtett helyzetet miként lehetne megbolygatni, bizonyos rokonszenves fogadtatásra is talált és ez vonatkozik : Bosznia-Herczegovinának a delegatióban való képviseltetésre. Bár Bosznia-Herczegovina nem járul hozzá a közös költségekhez, de érthetőnek találom azt a törekvést, hogy a költségvetés megállapításánál a közös tárgyalásokba bizonyos mértékben ő is érdekképviselethez akar jutni. Ki kell azonban itt emelnem, hogy a delegatio egy országos bizottság, amely az országgyűlések által választatik, amelynek határozatai számszerűleg ugyan felülvizsgálat alá az országgyűlésen nem vehetők, de mielőtt azok végrehajtatnak, be kell hogy az általános költségvetésbe iktattassanak.
