A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
V. ÜLÉS. 115 tékeny haladást mutat és az az ellenszenv, mely Bosznia és Herczegovina lakóiban különösen a tanügyi intézményekkel szemben fennállt, a méltányos bánásmód mellett csökkent és sikerült ezáltal a felfogásokat sympathikusabb irányba terelni, úgy bogy eléggé jelentőségteljesnek nevezhető az az eredmény, mely a jelentés szerint eléretett. A jelentés szerint ma már Boszniában és Herczegovinában 519 népiskolában 48.000 tanuló nyer kiképzést, a kereskedelmi és technikai szakiskolákban körülbelül 1100 tanuló van, a 7 gymnasiumban 1172, a 2 főreáliskolában 672, úgy hogy ma már a középiskolákban körülbelül 2700 tanulója van Boszniának. Nézetem szerint ez igen szép eredmény és majdnem azt mondhatnám, hogy olyan nagy számát adja a középiskolai tanulóknak, mely megfelel Bosznia és Herczegovina szükségleteinek, úgy hogy véleményem szerint gondos óvatossággal kell haladnia a közös pénzügyminister urnák e téren, nehogy a túlproductió által az a szerencsétlen helyzet állhasson elő, hogy a kellő számú elhelyezést nem találó tanulóifjúságból azután egy proletár- osztály képződjék, mely mint másutt is, úgy Bosznia és Herczegovinában sem szolgálna a közállapotok emelésére és a közhéke biztosítására. A sabor az utolsó időkben jelentékeny működést fejtett ki és olyan irányban használta fel idejét és munkásságát, melyet általános elismeréssel kell kisérnünk. Nagy horderejű mezőgazdasági kérdések voltak azok, melyek a sahor idejének jelentékeny részét lekötötték és a hozott mezőgazdasági érdekeket szolgáló törvényjavaslatok jelentékeny mérvben hozzá fognak járulni, hogy Bosznia és Herczegovina mezőgazdasági élete emeltessék. A folyók szabályozása, az ár- mentesitett területek belvizrendezési munkálatainak megvalósítása által igen nagy kiterjedésű területek nyeretnek meg a culturának s teszik lehetővé, hogy Bosznia és Herczegovina lakosai többtermelésükkel jövedelmüket fokozhassák és alkalmat adhassanak sok ezer munkáskéznek, olyanoknak, kik vagyonnal nem rendelkezvén, munkájukból kell hogy eltartsák magukat, arra, hogy munkájukat értékesíthessék. Midőn a mező- gazdasági érdekeket ily irányban szolgáljuk, az ereszben tett intézkedések indirect a mezőgazdasági ipar érdekeit is szolgálják, mert hiszen épen az ármentesitett területek jelentékeny részén az ipari növények termelése által megadatik a lehetőség arra, hogy a mezőgazdasági ipar fejlesztésére szükséges előfeltételek megteremtessenek. T. országos bizottság! Méltóztatnak tudni, hogy az occupatio utáni időben egyik főtörekvését képezte a közös pénzügyministeriumnak a birtokviszonyok rendezése. (Halljuk! Halljuk!) Ez Boszniában annál nagyobb jelentőséggel bir, mert a tulajdonjogi és telekkönyvi nehéz kérdések rendezése képezte egyik feladatát a pénzügyministeriumnak. Ebben az irányban elég szerencsés eredményeket is ért el, amennyiben az 1884-től 1901-ig terjedő időben rendeztettek a magán erdőbirtokjogok, ezeknek rendezése alatt és ezt követőleg a telekkönyvek megnyittattak és mindaz, ami nem képezett magán- tulajdont, a kincstárra Íratott, tehát mindazok a területek is, amelyek a közületek által használtattak, mint kincstári birtokok telekköny- veztettek. Ezen kincstári birtokok között találtattak az u. n. merák és baltalikok, amelyek a községi lakosság által részint legelőczélokra, részint pedig fatermelési czélokra használtattak. Ezeknek a területeknek megállapítása és határaik megvonása képezte az utolsó időben a pénzügyi kormány feladatát, úgy hogy az 1912. évben ez irányban már egy törvényjavaslatot is terjesztett elő és ezen merák és baltalikok rendezése által nagyban hozzájárult a pénzügyi kormány ahhoz, hogy a tulajdon- és birtokjog rendezésének utolsó kövei is e birtokjog épületébe behelyeztessenek. 'A birtokrendezés kérdésébe kapcsolom be a kmet kérdését is, amely az országos bizottság minden egyes tárgyalása alkalmával igen nagy- fontosságú kérdésnek tekintetett és amely természetszerűen ilyennek kell is hogy tekintessék, mert Bosznia és Herczegovina közgazdasági és socialis életére nézve talán ez a kérdés bir a legnagyobb jelentőséggel. Evek hosszú során át több oldalról és a négyes albizottság tárgyalásai során ez alkalommal is felhangzott az óhaj, nem lehetne-e siettetni a lenietek megváltását, hogy a megváltási processus gyorsabb haladása utján az önálló gazdálkodással foglalkozó boszniai és herczegovinai lakosság a maga gazdasági életében erősebb lépést tehessen előre. Amint méltóztatnak tudni, az előbbi országos bizottsági ülések alkalmával volt szerencsém részletesen kimutatni azt, hogy ezirányban a közös pénz- ügyministerium gondoskodó tevékenységét milyen eredmények jutalmazták. Csak röviden idézem az országos bizottság emlékezetébe, hogy 1879-től 1911-ig 32.000 kmet-telek váltatott meg körülbelül 29 millió K értékben, 1911-től 1912-ig körülbelül 5000 kölcsön adatott 11 millió értékben, amihez még hozzá kell adni azt a 800.000 K-t is, amelyet a kmetek a maguk vagyonából fedeztek. 1912 óta jelentékeny emelkedés mutatkozik a kmet-megváltás terén és azt hiszem, hogy az a nagyfontosságu intézkedés, amely a kmet- kölcsönök tekintetében az utolsó időben tétetett, amelynek értelmében a kmet-megváltásból eredő kamatok felét a boszniai és herczegovinai országos kormány fogja fedezni, jelentékeny fordulópontot képez a kmet-megváltás történetében. Ez mindenesetre közre fog hatni abban az irányban, hogy a kmet-megváltás gyorsabb tempóban haladjon előre és jelentékenyebb számban jelentkezzenek olyanok, akik a kmet-megváltás jótéteményeiben akarnak részesülni. 15*
