A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
26 II. ÜLÉS. 1913 november elsején a közös haderőnek tiszti létszáma 18.200 volt. Ebből magyar honos tiszt volt 2674 százalék, osztrák honos volt 72'97 százalék, a többi külföldi nemzetiségekre esett. Magyarország lakossága kitett az 1910-iki népszámlálás adatai szerint 20,886.487 lelket, Ausztria lakossága kitett ugyanekkor 28,571 934 lelket. Ebből férfi volt Magyarországon 49'56 százalék, Ausztriában 49 15 százalék. A két állam férfilakossága kitett 24,379.355 lelket, amiből Magyarország férfilakosságára esik <2 45 százalék, Ausztria férfilakosságára pedig 57’55 százalék. És ez körülbelül véradónknak is aránya, az általános védkötelezettség és a legújabb véderőtörvény alapján. Mivel pedig katonai anyagunk legalább is olyan jó, aminő Ausztria katonaanyaga, (Úgy van !) a hadsereg harcz- képességének érdeke, t. országos bizottság, hogy a tisztek honosság tekintetében is arányba hozassanak a véradóval. Ma Ausztria férfilétszáma a tisztikarban oly nagy mértékben van igénybe vére, hogy ezen arány a közös védelem nagy érdekének veszélyeztetése nélkül tovább fenn nem tartható. Hiszen, ha Ausztria férfilakosságát, a gyermekeket és az aggokat is beleszámítva, tekintjük, látjuk, hogy minden tízezer lélekre esik 9'46% tiszt, mig Magyarországon ugyanilyen férfilélekszámra csakis 4 68% tiszt esik. Azonban, t. országos bizottság, elismerem, hogy ha ezt a kérdést tisztán akarjuk látni, akkor számba kell vennünk a kölcsönös és együttes védelemre hivatott honvédség, illetőleg az osztrák Landwehr helyzetét is. Itt meg kell említenem, hogy — amint utána néztem — az osztrák Landwehr tiszti állományában nagyon sok üresedés van, sok olyan állás betöltetlen, ami a magyar honvédségnél már be van töltve. Magyarországon 1914 január 1-jén 3124 honvédtiszt volt, egyenlően beváló katonai anyag mellett és a 42 45% és 57'55%-os quotát véve arányul, Ausztriában a Landwehrnél/5400 tiszti állás kellene hogy betöltve legyen. Én azt hiszem, hogy a Landwelirnél mutatkozó tiszti hiány is arra vezethető vissza, hogy Ausztria férfianyaga a közös hadsereg tisztikarában túl- nagy mérvben lett igénybe véve. En, t. országos bizottság, hogy ne látszassam Ausztria hátrányára tévedni, a Landwehr tényleges tiszti karát 5400 helyett 4300-ban, illetőleg a január elsejei kinevezések után, talán 4500-ban veszem számításba, és akkor megkapom azt a számot, hogy a kölcsönös és együttes védelem szolgálatában Ausztriában 17780, Magyarországon 8000 tiszt áll. Vagyis az összes véderőben a tisztek, honosság szerint, Ausztriából 687 százalék, Magyarországból 31'3 százalékkal vannak képviselve, pedig, t. országos bizottság, ez a férfi lakosság arányszámának, amely 57'55 százalék, illetőleg 42 45 százalék nemcsak nem felel meg, de amint kimutatni bátor leszek, Ausztria tisztképes anyagát tulnagy mérvben veszi igénybe és Magyarország tiszti anyagát kihasználatlanul hagyja. Ennek kell, hogy a t. hadvezetőség is, kell hogy mi is az okát tovább kutassuk, nem csak a mi országunk socialis szempontjából, hanem a hadsereg harczképessége érdekében is Én már itt intézek kérést Magyarország intelligens közönségéhez, hogy a nemzet nagy érdekeit biztosító véderő, de a nagy socialis szempontok is arra utalnak, hogy Magyarország értelmisége igyekezzék elfoglalni a véderő tisztikarában az őt megillető helyet. De kérést intézek a hadvezetőséghez is ugyanezen két nagy érdekből, hogy a tisztképző intézeteknek Magyarországon való újabb rendszeresítésével, felsőbb katonatisztképző intézeteknek Magyarországon való felállításával tegyük lehetővé a ma teljesen kihasználatlanul maradt, nagyon értékes magyar honos tiszti anyagnak a trón és a haza védelmére az érvényesülését, a férfinépesség aranyában való kifejlődését. (Helyeslés.) A két állam érdeke, a két trón biztonsága a kölcsönös és együttes védelem hatályossága követeli ezt. Mert Ausztriában a kimutatottak szerint 10.0(10 férfilakósra 12'52% tiszt, a honvédséget is beleértve, Magyarországon csak 7 i 3% esik. És most vessük össze Németországgal. Németországnak 1910-ben volt 64,925.993 lakosa, ebből férfi 32,040.166, vagyis 49 3% és 1913. október 1-én volt a tiszti létszáma 31.229. Férfilakosságát véve, csecsemőt, gyermeket, aggokat is beleszámítva, 10.000 lélekre jutott 9 74% tiszt. Olaszországnak 1911-ben volt 34,671.337 lakosa, ebből férfi 17,370.000, tehát 501%. 1912-ben volt tiszti álománya katonai hivatalnokokkal együtt 15.166. Férfilakosságára esett, csecsemőt, gyermekeket, aggokat is beleszámítva, 10.000 lélekre 8 72% tiszt és katonai hivatalnok együttvéve. Ha most veszszük a Németbirodalom lakossága egyetemének átlagos nagy műveltségét, amely a tiszti anyag termelésére is nagy befolyással van és ha egybehasonlitjuk egy pár ausztriai tartománynak nagy liátramaradottsá- gát, akkor be kell ismernünk, hogy Ausztria intelligens néprétegei sokkal nagyobb mérvben vannak igénybevéve, kihasználva, mint Németországban és még nagyobb mérvben mint Olaszországban. Ezért Németország százalékát mint tételem megerősítését, Olaszország százalékát mint tételem bizonyítékát ajánlom a bizottság figyelmébe. Mert 10.000 férfilakosságot mint számítási alapot véve, látjuk, hogy Ausztria 12'52, Németország 9 74, Olaszország 872 és Magyarország 773 arányszámokkal jelentkezik. Ha ezen négy ország férfilakosságát és tisztianyagát egymással viszonyba helyezzük, azt fogjuk látni, hogy Ausztria tiszti létszáma ___
