A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
14 II. ÜLÉS. és viszont mi meg joggal megkövetelhetjük, hogy a polgári társadalom felvilágosítást nyerjen arról, hogy micsoda veszedelmek fenyegethetik abból, ha az érintkezést a hadsereg tisztjeivel fentartja. Az ilyen meglepetésszerü döntések csak a hadsereg tekintélyének ártanak. S mert a becsületügyi szabályzatok oly hiányosak, hogy ezekből világosan látni és az eddigi eljárást megítélni alig lehet, bátor vagyok a hadügyminister úrhoz a következő interpellatiót intézni : 1. Helyesnek tartja-e a hadügyminister ur, hogy »az összes fegyveres erő tagjai nevében«, »illetékes katonai körök részéről« egy politikai kőnyomatos névtelen communiquéjében tétettek becsületügyekről súlyos nyilatkozatok ? 2. Kérdezem a hadügyminister urat, hogy az 1914-ik évi márczius 10-én a Budapesti Tudósitó czimü kőnyomatosban megjelent communi- quének polgári személyeket az összes fegyveres erő tagjai nevében disqualiíicáló kijelentései valamely katonai bíróságnak disqualiíicáló határozatán alapultak-e? 3. Ha igen : milyen jogon Ítélkezett az a katonai bíróság olyan polgári személyek felett, kik magukat ítélkezésének alá nem vetették s akiket eszerint nem is volt alkalma meghallgatni ? 4. Ha nem előzte meg a communiqué disqualiíicáló kijelentéseit egy disqualiíicáló katonai bírósági ítélet : milyen alapon történtek e súlyos kijelentések ? 5. Fölvilágositást kérek a hadügyminister úrtól, hogy nem tényleges állományú katonai személyek egymásközti vagy a haderőhöz nem tartozó személyekkel való becsületbeli ügyekben el vannak-e tiltva és milyen alapon attól, hogy magukat egy választott polgári beesületbiróság vagy párbajbiróság Ítéletének alávessék? ü. Minthogy az a katonai álláspont, hogy katonák és polgári személyek, sőt még nem tényleges állományú katonák és polgári személyek közt felmerült becsületbeli ügyekben is kizárólag csak katonai bíróság dönthet, a polgári társadalom önérzetét súlyosan sérti és számos összeütközésnek kielégítő megoldását lehetetlenné teszi, ami a katon .i érdeknek is kárára van, kérdem : hajlandó-e a hadügyminister ur gondoskodni a megfelelő szabályok olyan módosításáról, hogy a katonatiszti tekintély teljes feu- tartása mellett a polgári társadalom önérzete is megóvassék? (Elénk helyeslés jobbfelöl ) Elnök: Az interpellatio ki fog adatni a hadügyminister urnák. A napirend szerint következik a hadügyi albizottság jelentésének tárgyalása. Méltóztat- nak a jelentést felolvasottnak tekinteni ? (Igen!) Felolvasottnak tekintetik. Az első szó az előadó urat illeti. Hegedűs Lóránt előadó: T. országos bizottság ! A hadügyminister ur liât rendbeli előterjesztést tett a t országos bizottságnak. Ezeket a hadügyi albizottság megvizsgálván, a következő eredményre jutott : A hat füzet közül az egyik a minister urnák válaszait foglalja magában. Ezekről Okolicsányi László t. delegatus ur fog a t. bizottságnak külön jelentést tenni. Marad öt előterjesztés, amelyek közül kettő tisztán különféle hitelek eltolódására vonatkozik. Ezeket, t. bizottság, csak igen futólag kell összegeznem, mert az egyikben közülök igen jelentéktelen tételről van szó: Mivel a hadügyminister ur a pótlovazás tételénél ötszázezer koronát megtakarított, ezt most a tereplovaglás kifejlesztésére akarja fordítani. A másik vonatkozik arra, hogy némely megszavazott hitelnek felhasználási ideje még egy évvel meghosszabbittassék Ezt csak azért említem fel, mivel a hadügyminister ur a mostani költségvetésben különben elfogadta azon alapelvet, amelynél fogva több ilyen hiteleltolásra nem lesz szükség, amennyiben megváltoztatván az úgynevezett utókezelési negyednek a magyar közjogtól eltérő részét : ezután minden hitel egy vagy két esztendőre fog megszavaztatni és ezáltal a bizottságnak már régebben kifejezett abbeli kívánsága, hogy ezen eltolódásoknak vége vettess k, a jövőben teljesülni fog. Ezért a t. bizottság kegyes engedel- mével a hadügyminister ur e két előterjesztésével tovább foglalkozni nem szándékozzom. A még fenmaradó három előterjesztés egyikéről, az 1914 első felére kért póthitelröl rövid előadásom végén kívánok bővebben szólni, mert ez a gyorsan kért póthitel az albizottságokban különféle olyan, igen jelentős megfontolásokat keltett, amelyeket tisztemnél fogva el nem hallgathatok. Marad két előterjesztés, melyek egyike a hadseregnek 1914/15-re szóló összes rendes, másodika ugyanezen időszakra szóló összes rendkívüli szükségleteit tartalmazza. E két füzet tartalmát megvizsgálva, méltóztassanak megengedni, hogy'röviden összefoglaljam néhány szám- » * ban azon kétségen kívül igen súlyos anyagi terhet, amelyet ezen előterjesztések a maguk összességében és a magyar pénzügyek szempontjából megvilágítva ránk rónak. A hadseregnek összes brutto szükséglete 586,455.572 korona, a netto szükséglet pedig, a különösen a katonai jövedékek jövedelméből alakuló, körülbelül 10 milliót tevő bevétel levonása után 575,939.415 korona. Ebben benne foglaltatik az a 9,450.000 K is, amely 1914 első felére kéretik. Ennek levonásával a bruttó-szükséglet 576,900.572 K. A brutto és a netto összeg közti különbség azért sokkal nagyobb most, mint volt régebben, mert most végre sikerült a hadvezetőséget rábírni arra, hogy ezúttal először, a katonai gyárak költségvetését is, a brutto költségvetés alapján állítsa be, hogy az alkotmányos ellenőrzés végre lehetővé tétessék ; vagyis nem a gyárak tiszta eredménye van beállítva, hanem összes kiadásai és összes bevételei és igy állott ____________
