A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1913 - hiteles kiadás (Bécs, 1913)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
278 X. ÜLÉS. kezési kérdéseket, melyeket szives volt felemlíteni, valamikép kiegyeztetni, ámbár megjegyzem, hogy a mi monarchiánkban, tehát mindkét államban különféle jogterületek lévén, bizonyos incongruentia nem kerülhető el. Viszont harmadik kérdésére a t. előadó urnák, melyben a magyar örökösödési jognak figyelembevételét óhajtja, kijelenthetem, hogy már azokat most is alkalmazza a bosnyák bíróság abban az esetben, ha magyar örökösökről vagy pedig műik vagyonról van szó. Ennélfogva a beadványnak, melyről említést méltóztatik tenni, az a tétele, mely szerint a külföldieknél az osztrák polgári törvénykönyv nyer alkalmazást, csakis a tulaj donképeni külföldiekre, nem pedig a magyar honosokra vonatkozik. Végezetül felvetette a t. előadó ur azt a kérdést, hogy vájjon az imént lefolyt háború miféle hatással volt az ország lakosságára és a viszonyok alakulására ? Erre a kérdésre tulajdonképen általánosságban és részleteiben kell megfelelni, Általánosságban a felelet nagyon könnyű. Méltóz- tassék elképzelni, hogy Bosznia és Herczegovina a monarchia déli részén mintegy 1500 kilométer határhosszal bir és egy háború dúl a határokon, melyek Szerbiával, Montenegróval és a Szandzsákkal érintkeznek 530 kilométer hosszúságban Ha tehát egy ország határhosszának 35%-án véres háború van, akkor nagyon természetes, hogy a lakosság lelkületében felajzódnak olyan hurok, melyeket béke idején senki sem vesz észre Ez az izgatottság, melyről különben a t. előadó ur tudhatja, hogy a magyar birodalomban is felmerült azon vidékeken, melyek közelében a háború folyt, Boszniában semmiféle különösebb izgalomra, kitörésre okot nem adott. És itt áttérhetek a részletekre. Talán érdekelni fogja a t. bizottságot az az adat, hogy a háború lefolyása alatt összesen 319 ember ment a harcztérre Boszniából és Herczegovinából s ezek közül 154 volt mohamedán, 104 szerb és 1 katholikus. Ezekből az önkéntesekből is visszatért 1912-ben 229, ki vagy rokkant volt, vagy a háborútól, mondjuk, elment a kedve. Ezzel összefüggésben a háború lefolyása alatt a törvényszékeknél nyilatkozatokért, egyes apróbb vétségekért bevádolt egyéneknek a száma rendkívüli csekély volt, összesen talán 300 került vizsgálat alá, ezen vétségek között azonban felkelés, összeesküvés vagy ilyen fajtája a mozgalomnak nem volt észlelhető. Rendesen a primitiv népeiméi gyakran előforduló elemi kitörések, szitkok adtak okot törvényes eljárásra. Ha mindent összefoglalunk, akkor biztosan megállapíthatjuk, hogy Boszniában és Hercze- govinában a rend nem zavartatott meg, (Helyeslés.) a nép lelkületében pedig visszatükröződik az eddigi kormányzatnak az eredménye, (Élénk helyeslés.) melyet úgy előttünk lelkiismeretes kormányzók, mint most is az országos kormány élén álló férfi és az a higgadt magatartása a hivatalnoki karnak idézett elő, hogy ma Bosznia a miénk és ezt leginkább a háború alatt mutatta meg, (Helyeslés.) mert Boszniának népe ép úgy viselkedett a közeledő háborús veszélylyel szemben, mint ahogy a monarchia két államának lakossága. (Helyeslés.) Ezek alapján kérem, hogy méltóztassék e válaszomat szives tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) (Az elnöki széket báró Láng Lajos foglalja el.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha nem kiván senki szólni, akkor a tárgyalás általánosságban be van fejezve. Kérdem, méltóztatik-e a bizottsági jelentést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Elfogadjuk !) Az országos bizottság elfogadja a jelentést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. Következnek az egyes tételek. Pap Géza b. előadó (olvassa): I. Határozat a Boszniában és Herczegovinában lévő parancsnokságok, csapatok és intézeteknek az 1914. évi első hat hónapjára szóló rendkívüli hadseregi szükségletének fedezése tárgyában. I. czikk. A Boszniá-, ban és Herczegovinában lévő parancsnokságok, csapatok és intézetek részére szükségelt s a rendes hadseregi szükségleten felül maradó költség-többletnek fedezésére az 1914. év első hat hónapjára az alábbi rendkívüli hadseregi szükséglet engedélyeztetik a következő czimek és rovatok alatt : 1. czim. Pénzbeli ellátás 2,946.829 K. 2. czim. Természetbeni élelmezés és legénységi közétkezés 2,574.883 K. 3. czim. Lovak beszerzése 101.322 K. 4. czim. Fegyverzeti szak 566.839 K. 5. czim. Vonatszak 55.392 K. 6. czim. Hadmérnöki és építészeti szak : A) rovat. Folytatólagos költségek 581.895 K. 7. czim. Ruházat, szerelvény és ágyak 389.496 K. 8. czim. Egészségügy 100.088 K. 9. czim. Általános kiadások: A) rovat. I. Banjaluka— dobrljini katonai vasút : Szükséglet 523.000 K. Fedezet 523.000 K. II. Automobilforgalom, a banjaluka—jajcei vonalon : Szükséglet 32.000 K. Fedezet 32.000 K. B) Katonai posta- és távirda- ügy : Szükséklet 2,561.201.50 korona. Fedezet 2,561.201.50 K. C) Helyórségváltozások, a szabadságoltak és ujonczok menetköltségei, utazási költségek, valamint a házasok családjainak segélyezése, továbbá egyéb előre nem látható költségek 882.091 K. összesen 8,198.835 K. Ebből levonva a fedezetet : A hadügyi közigazgatás saját bevételeit 40.000 K, marad fedezetlen szükséglet 8,158.835 K. Elnök : Elfogadtatik. Pap Géza b. előadó (olvassa) : II. czikk. Az ezen előirányzatban engedélyezett czimek és rovatok között átruházásnak helye nincs. Elnök : Elfogadtatik. Pap Géza b. előadó (olvassa) : III. czikk. A fenti közösen fedezendő 8,158.835 K rendkívüli szükségletből a magyar szent korona országait 36'4 százalék, vagyis 2,969.815 K 94 fillér, a birodalmi tanácsban képviselt királyságokat és országokat 63'6 százalék, vagyis 5,189.019 K 06 fillér terheli. Elnök : Elfogadtatik.
