A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai
362 25. szám. naszádok a monitoroknak kiegészítő részeit képezik és azok építése bővebb indokolásra nem szorul. Hat egyenként körülbelül 250 tonnás síktengert járó torpedónaszád szá mára, mint az elavultak pótlására, 5,900.000 korona van a kért hitelben felvéve. A tengerészet vezetőségének ismert programmja szerint a kialakítandó hadi flottáknak 72 ily naszádra volna szüksége. Ebből használható el nem avult állapotban van 36. A 312 4 millió hitelből épül 12, a még kívánatosnak jelzett 24-ből hatnak költsége van a jelenleg kért hitelbe beállítva. 6,500.000 korona kéretik viz alatt járó naszádok számára. Az előterjesztés indokolása itt sem helyes, mert abból az látszik kitűnni, mintha a tengerészet vezetősége két újabb viz alatt járó naszád számára kérne költséget. Pedig ez nem igy van. A viz alatt járó naszádoknak a 312,400.000 korona hitelben hattal tervbevett száma felemeltetni nem terveztetik, csak az ott e czélra beállított 10 millió költség mutatkozik elégtelennek és miután a tengerészet vezetősége az akkoriban tervbevetteknél némileg nagyobbakat kiván építtetni, ezt a költségelőirányzatot kénytelen hat és fél millió koronával felemelni. A viz alatt járó naszádok kérdése még meglehetősen tisztázatlan. Sem a typus, sem a hely, hol ezek építhetők legyenek, végleg még megállapítva nincs. E tekintetben most folynak a tárgyalások s azoknak miként való eldőlte lényeges befolyással lesz az építkezésekben való kvóta szerinti részesedés végleges rendezésének. A repülési szak kialakítására felvett 500.000 korona nem annyira repülőgépek beszerzésére, mint a gyakorlótér planirozására és hangárok építésére van tervbevéve. A hadi tengerészet vezetősége ezt feltétlen szükségesnek tartja, mert a répülőgépek kérdésének a hadi hajók körében is mindinkább fejlődő jelentőségét kénytelen elismerni. Ép úgy, mint a 312-4 millió hitelnél, ezen hasontermészetü hitelnél is, a legnagyobb súlyt kell fektetnünk arra, hogy a magyar ipar számára a kvóta arányában őt megillető részesedés hiány nélkül biztosítva legyen. Az egyetlen lehetőség, hogy ezek az igénybevett nagy hadi és tengerészeti kiadások az ország gazdasági kimerülésére ne vezessenek, az. ha a gazdasági élet egyetemének az ipar foglalkoztatása révén is visszatérül azon kiadások nagy része, mely tőle ily hitelek engedél}-ezése által elvonatik. Egy jegyzőkönyvileg megállapított kvótafelosztás, mint az a 312 4 millió hitel tekintetében létezik és ott kitünően bevált, ez alkalommal a hitel megszavazása előtt, a mint az kívánatos volna, eszközölhető nem volt. Ennek okai nemcsak az idő rövidségében, de különösen abban keresendők, hogy még nincs tisztázva, vájjon az uszómedencze belföldön vagy külföldi anyagból lesz e elkészíthető, és mert a viz alatt járó naszádok kérdése a depla- czement nagyobbitása folytán még tanulmányozás alatt áll. A mennyiben ezen tanulmányozás azt eredményezné, hogy a viz alatt járó naszádok Magyarországon nem építhetők, az ezekben rejlő quotarészesedés pótlásáról a competens kormány hatóság hozzájárulásával oly módon kell gondoskodnia
