A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VI ÜLÉS. nyilvánulhat meg. Részben talár, ez indokolja meg vágj” érthetővé teszi azt, hogy a Balkán-államok ránk nézve nem kedvező álláspontra helyezkednek, mert az alábecsülés rájok nézve mindenesetre sértő, a túlbecsülés pedig megalomániát szül bennök, és az egyik úgy, mint a másik ellentétbe helyezi őket mi velünk. Azt hiszem, hogy a helyes megértés alapján igen könnyű volna velük magunkat is megértetnünk anélkül, hogy saját jogos érdekeinket ve- szélyeztetnők, sőt ellenkezőleg én azt hiszem, hogy azok keretében az ő érdekeiknek is eleget tehetnénk. Ez azonban tulajdonképen nem tartozik szorosan véve ide ; én ezzel csak egy retro- spectiv képet akartam nyújtani azért, mert azt szeretném remélni és nincs kizárva, hogy a jövő e tekintetben kedvezőbb helyzetet fog teremteni. Van egy másik jelenség is, amelylyel most szintén röviden foglalkozni kívánok, és amely már inkább belügyi térre tartozik. Ez a jelenség, amely semmi históriai alappal nem bir, az, hogy a mi délszlávjaink egy bizonyos barátságos összejövetelben vagy nem tudom, minek nevezzem, tulajdonképen a monarchiának mai törvényes állapotából való kiforgatására szövetkeztek. Ez bennünket voltaképen meglehetősen hidegen hagyhatna, mert hiszen annyira természetellenes és minden traditiót nélkülöző aspiratio, annyira monarchiánk fennálló, és pedig a histórián alapuló fejlődés értelmében fennálló intézményes hasisát tángálná, hogy hiszen ettől túlságosan félni nem kell, sőt úgy tartom, hogy épen ellenkezőleg ez valamire mégis csak jó, különösen arra jó, hogy azokat az elemeket, amelyek az idők folyamán hagyomány- szérűén kiképezték azt a helyzetet, amelyet ma a monarchia és abban a két állam elfoglal, azokat az alkotó elemeket egymáshoz közelebb hozza, amelyek igenis utalva vannak arra és amelyeknek legfőbb érdekük az, hogy a monarchia ezen dualis- tikus szervezetében megmaradjon; (Élénk helyeslés.) hogy ezek, ha időlegesen talán incidensek következtében eltávolodtak egymástól, megtalálják és megértsék egymást, (Élénk helyeslés.) hogy ez megnyugtatásul szolgáljon úgy a monarchiának, mint az egyik és a másik államnak egyaránt, hogy az ő érdekeik a jövőben is legjobban abban a formában fognak megóvatni, amelyet a história kifejlesztett. Ennek szeretnék kifejezést adni, mert hallottam bizonyos hangokat a máski állam körében felhangzani és nem akartam azokat viszonzatlanul hagyni. (Élénk helyeslés.) Es azért is akartam ennek kifejezést adni. mert e téren találkozhatunk ; itt semmiféle nationális és különleges kérdés nem választhat el bennünket ; itt egv nagy közös erdek hozhat bennünket össze. ( Élénk helyeslés.) Azért bocsásson meg a t. országos bizottság, hogy felszólalásomban ilyen kid- és belpolitikai tekintetben egy kissé különhaladó utón jártam, de azt hiszem, hogy ilyen komoly pillanatokban, amelyeket leginkább jellemezhet az, hogy rendkivüli hitelekkel van dolgunk, számba kell vennünk I A közösügyek tárgyalására kiküldött országos mindazon nagy erdekeket, amelyek a monarchia két államát cselekvésében bizonyos útra terelik, azokat at kell tekintenünk és azokkal esetleg szembe is kell néznünk. Ezen expositio után azt hiszem visszatérhetek a hitel megszavazásának kérdéséhez, és ha itt újólag azt kérdezem, hogy miért szavazzuk meg. mit akarunk vele elérni, akkor erre azzal felelhetünk, hogy mindenekelőtt annak a külpolitikának akarunk erőt adni, amelynek mindig kifejezést adunk. A hármas-szövetség egyik hasisa a mi külpolitikánknak. Mi szivesen veszszük és szivesen látjuk a jó viszony íentartását és erősítését olyan nagyhatalmakkal és egyéb államokkal, melyek velünk szövetségben nincsenek, de másrészt azt hiszem, mindezeken felül áll az, hogy bennünk éljen az a hit és bizalom, melyre szükségünk van és amely nagyobb erőt képvisel minden szövetségnél azáltal, hogy magunkban hiszünk, és bízunk azon misszióban, melyet a monarchia két államának Európa közepén be kell töltenie. Ezen hit és bizalom legyen bennünk erős, de legyen meg az akarat is annak érvényesítéséhez, ha ezen érdekek koczkán forognak. (Élénk helyeslés.) A hitel megszavazásánál ezen gondolatnak akartam kifejezést adni s azért a magam részéről hozzájárulok az előterjesztéshez. (Élénk éljenzés és taps.) Molnár Viktor jegyző : Okolicsányi László ! Okolicsányi László : Tisztelt országos bizottság ! Mindnyájan emlékezünk arra, hogy midőn rövid idővel ezelőtt nyilvánosságra jutott a had- ügyminister urnák az a szándéka, hogy rendkivüli hitelt fog kérni az országos bizottságtól, ez számunkra kellemetlen és váratlan meglepetés volt. Kellemetlen meglepetés volt, mert bizonyos aggodalmakat ébresztett többféle irányban, igy abban a tekintetben is, amit előttem szólott t. bizottsági tagtársam kifejtett, hogy ezzel tulajdonképen eltérünk azoktól a megállapodásoktól, melyek az előző kormán V és az előző hadügyminister, Schönaich között létrejöttek a hadi szükségleteknek öt évre való beosztása tekintetében. Ezzel az aggodalommal előttem szólt t. bizottsági tagtársam végzett. Én ezzel összefüggésben csak azt kívánom megjegyezni, hogy mi tulajdonkép a hadsereg és tengerészet szükségleteinek megállapításánál állandóan egy bizonyos ellenmondásba jövünk önmagunkkal. Nekünk közjogunk szerint, tehát jogilag határozottan ragaszkodnunk kell ahhoz az állásponthoz, hogy az országos bizottság csak egyévi szükségletet állapíthat meg, csakis ezzel az egyévi szükséglettel foglalkozhat. A gyakorlatban azonban tényleg úgy van a dolog, hogy a legtöbb esetben mi magunk vagyunk aozk, kik követeljük a haditengerészet vezetőitől, hogy bizonyos intézkedéseik megindokolására nyújtsanak nekünk tiszta képet arról, hogy milyen szándékaik vannak a jövőre nézve. Ez állandóan igy volt es bátorkodom hivatkozni előző évekre, mikor itt az országos 11 81 bizottság naplója. 1912.
