A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1911-1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

Közösüflyek tárgyalására kiküldött országos bizottság. IV. ÜLÉS. Becsben, 1912. évi április hó 30-án, kedden, Zichy Ágost gr. elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A közös külügyminister benyújtja az 1912. év május hó 1-től október hó 31-ig terjedő indemnitást. — A jegyzőkönyv indemnitásra vonatkozó részének hitelesítése. — Napirend. A közös mini&teriumok részér öl jelen vannak: Berchtold Lipót gróf, Auffenberg Móricz lovag, dr. tíilinski Leó lovag ministerek, Montecuccoli Rezső gróf, a tengerészeti osz­tóig főnöke, Wickenburg Márk gróf osztály­főnök, dr. Tallián Dénes báró udvari és ministeri tanácsos, Günzl Antal altábornagy, csoportfőnök, Lucich Károly corvette-kapi- tány, dr. Szalay László és dr. Thallóczy Lajos osztályfőnökök, dr. Chrenóczy-Nagy József udvari tanácsos és Tartoll Béla osztálytanácsos. A magyar kormány részéről jelen vannak: Lukács László, Teleszky János és Hazai Samu ministerek. (Az ülés délelőtt 11 órakor kezdődik.) Elnök : Midőn az elnök ur ő nagyméltósága megbetegedése folytán nekem jutott a szerencse az elnöki széket elfoglalhatni, mindenekelőtt üd­vözlöm a t. országos bizottság tagjait és az ülést ezennel megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Nyegre László, a szólni kívánók jegyzésére pedig Werner Gyula jegyző urakat kérem fel. T. országos bizottság! Mielőtt az elnökség előterjesztéseire térnék át, az országos bizottság kegyeletes érzéseinek vélek kifejezést adni, midőn megemlékszem annak a kiváló államíérfiunak az elhunytáról, a kit legutóbbi ülésezéseink alkal­mával bár megtört egészségben, de az erős egyé­niségnek abban a törhetetlen tettvágyában lát­tunk magunk előtt, mely a monarchia külügyei- nek vezetése terén Európaszerte elismert sike­rekkel és érdemekkel vésődött be az uj idők történetébe. Bár küldőink, a magyar országgyűlés két háza, annak idején már kifejezte kegyeletét Aehrenthal Alajos gróf elhunyt külügyminister emléke iránt, azt hiszem, ennek a kegyeletnek kifejezése nem maradhat el abban a testületben sem, a mely magyar részről közvetlenül volt hivatva érintkezni az elhunyt államférfiuval és méltányolni nagyfontosságu állásában kifejtett lankadatlan tevékenysége mellett Magyarország érdekei iránt mindenkor tanúsított loyalitását, valamint azt az őszinte törekvését is, a mcly- lyel a szívélyes viszonyt az országos bizottság irányában fentartani és ápolni mindig feladatá­nak ismerte. (Helyeslés.) Ezeknek az emlékeknek hatása alatt meg vagyok győződve, a t. országos bizottság hozzá fog járulni azon indítványomhoz, hogy az Aehrenthal Alajos gróf külügyminister elhunyta alkalmából táplált kegyeletes érzelmeinket mai ülésünk jegyzőkönyvében megörökítsük. (Általá­nos, élénk helyeslés.) Ha méltóztatnak hozzájárulni, ezt határozat­képen mondom ki. Ezzel kapcsolatosan jelentem a t. országos bizottságnak, hogy a külügyministerium annak idején az elnökséghez intézett átiratban meg­hívta az országos bizottság tagjait az elhunyt külügyminister végtisztességére, melyen az or­szágos bizottság tagjai nagy számban részt is vettek. Kegyeletes kötelességemnek teszek eleget, midőn megemlékszem arról a veszteségről is, mely az országos bizottságot időközben érte egyik érdemes tagjának, Szivák Imrének elhuny- tával. A boldogult több ülésszakon át volt az or­szágos bizottság tagja, s tanácskozásainkban való élénk részvételével mindig buzgón teljesi-

Next

/
Thumbnails
Contents