A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1911-1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
II ÜLÉS 19 az előző hadügy minister szükségesnek nyilvánított a hadsereg korszerű fejlesztése, harezképessége dolgában : akkor a magam részéről a leghatározottabban tiltakozom az ellen, hogy abból a tényből, hogy a közös hadügyminister ur elmondotta itt a maga exposéját és már akkor bejelentette, hogy az ő vélekedése szerint ez a terv, a mely igy meg- állapittatott a hadsereg fejlesztésére nézve, nem elegendő : ebből egy vagy két esztendő múltával alap legyen construálható arra nézve, hogy a had- ügyminister ur újabb követelésekkel lépjen a delegációk elé, hivatkozva arra, hogy ő ezen követelések szükségét már előzőleg bejelentette a delega- tióknak. En nagyon kérem a közös hadügyminister urat, fontolja meg ennek a nyilatkozatának összes consequentiáit, nevezetesen azt a consequen- tiáját is, hogy az a véderőtörvényjavaslat, a melyet hat hónap óta tárgyalunk a magyar törvény- hozásban, szintén azon pénzügyi keretek alapján terjesztetett az országgyűlés elé, a melyeket a közös ministerium és a magyar kormány megállapított, ( Közbeszólás.) és remélem, erre a közbeszólásra válaszolva, hogy keresztülviszszük, keresz- tülviszszük a hadügyminister ur nyilatkozata daczára is, keresztülviszszük, mert valamennyien meg vagyunk győződve arról, hogy erre a véderő- törvényjavaslatra a monarchia, és abban Magyar- ország életbiztonsága feltételeinek megvalósítása szempontjából szükség van, (ügy van !) de mél- tóztassék a hadügyminister urnák fontolóra venni, hogy ne nehezítse meg ilyen nagy áldozatokkal járó nagyfontosságu javaslatok törvényerejűvé válását, — mert áldozatok, noha saját létünk biztonsága érdekében hozatnak meg — ne nehezítse meg, mondom, ilyen sokféleképen értelmezhető nyilatkozatok által. (Élénk helyeslés.) Én azt hiszem, hogy t. ellenzéki képviselőtársaim, a kik eddig olyan mélységesen hallgattak a hadügyminister ur ezen nyilatkozatai felől, fejtegetéseim ezen részével teljesen egyet fognak érteni. Igenis, feltétlenül szükséges, azon kereteket fentartani, a melyek a hadsereg és a haditengerészet fejlesztése tekintetében megállapittattak. Batthyány Tivadar gr. : Nem ! Nem fentartani, redukálni kell ! Kevesebb költség kell ! Kevesebb katona ! De nem fentartani ! Ehhez nem járulunk hozzá ! Heltai Ferencz : Hát kérem, abban csak egyetérthetünk, hogy ha már redukálni nem lehet, fejleszteni nem kell ! Batthyány Tivadar gr. : Ez ellen obstruálunk ! Támogasson t. képviselőtársam ! Heltai Ferencz: Egyebet nem kívánok, mint azt, hogy értsenek egyet velünk abban a törekvésben, hogy, ha redukálni nem lehet ezeket a költségeket, fejleszteni nem lehet. Batthyány Tivadar gr. : Gyere hozzánk ! Lehet redukálni ! A többség akarata ! Heltai Ferencz: Abban a meggyőződésben, hogy a közös hadügyminister ur nyilatkozata a magyar közvéleményben teljesen egyhangú meggyőződést fog kiváltani a tekintetben, hogy a hadsereg és a hadi tengerészet fejlesztése csak azon keretben mozoghat, minden hátsó gondolat nélkül, a mely erre nézve a közös ministerium és a magyar kormány által megállapittatott : ebben a meggyőződésben, teljes mértékben osztozva azon bizalmi kijelentésben, a mely a négyes albizottág jelentésében a külügyminister ur pilitikáját illetőleg foglaltatik, hozzájárulok a közös ministerium előterjesztéséhez. (Élénk helyeslés.) Nyegre László jegyző: Bakonyi Samu! Bakonyi Samu : T. országos bizottság ! Az előttem szólott t. képviselőtársam és barátom egy szemrehányást tett az előtte felszólalt ellenzéki bizottsági tagoknak és egyben egy felhívást intézett hozzánk. (Halljuk! Halljuk!) Már parlamenti illendőségből is kötelességemnek tartom mind a kettőre válaszolni. Nekem az a benyomásom, hogy Heltai Ferencz t. képviselőtársamnak a beszéde, egy, az ő temperamentumának megfelelő, de eddigi pártállásával nem egészen correspondeáló támadás volt a t. közös hadügyminister ur ellen. Szüllő Géza : Itt nincs párt ! Batthyány Tivadar gr. : Dehogy nincs párt ! Ugyan kérem ! Hát el akarja törölni a munkapártot ? Szüllő Géza : Az országos bizottságban nincs párt ! Elnök : Kérem, hallgassuk meg egymást ! Bakonyi Samu : En természetesen legkevésbbé tarthatom feladatomnak azt, hogy a t. barátom támadásával szemben a t. hadügyminister urat védelembe vegyem. Eszemágában sincs. Sót, ha majd lesz szives figyelemmel kisérni igénytelen felszólalásomat, meg fogja találni az én beszédemben is ugyanazokat a kifogásokat, ugyanazt a bírálatot, a melyet támadásainak knnduló pontjává tett a t. képviselőtársam ; ennélfogva a szemrehányás — bocsánatot kérek — egy kicsit legalább is korai volt az ő részéről. (Úgy van! ügy van !) A mi t. képviselőtársamnak felhívását illeti, melyben azt a reménységét fejezi ki, hogy mi helyeselni fogjuk az ő ebbeli felfogását : erre én egy viszontfelhivással felelek. Az ő mai felszólalása után teljes joggal elvárhatom tőle, és politikai consequentia szempontjából — bocsánatot kérek — meg is követelem, hogy ha majd az a helyzet előáll, a melyet elébünk festett, akkor ő nekünk fog helyeselni, (Úgy van ! Úgy van !) nekünk, kik mint eddig mindig tettük, ezentúl is teljes consequentiá- val igyekszünk útjába állani a túlzott követeléseknek, a melyekkel a hadügyi kormány részéről mindenha találkoztunk. A kilátásba helyezett ezen egyetértés örömében üdvözlöm t. képviselőtársamat, és remélem, hogy együtt leszünk in tempestate akkor is. (Tetszés.) T. országos bizottság ! Az első és a nem legkisebb ok, a miért én a t. közös minister urnák előterjesztését és az egyesült négyes albizottság javaslatát el nem fogadom, ugyanaz, a raelylyel érdemei 3*
