A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1911-1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
96 VI. ÜLÉS. A másik téma, a mely itt fölmerült és a melyhez indokoltnak tartom, hogy hozzászóljak, a Nagybrittania és a Németország közti viszony. Természetes, hogy a legnagyobb érdeklődéssel kisérjük e viszony fejlődését, szoros szövetségesünk és egy másik állam között, a melylyel szintén barátságban élünk. A mit Holló Lajos képviselő ur említett, mint kedvezőtlen momentumot; a mely ebben a viszonyban fennforogni látszik, a német haderő fejlesztésére vonatkozó javaslat, úgy arra nézve utalok arra a beszédre, a melyet a birodalmi kanczellár ez alkalommal mondott és a melyben kiemeli, hogy a német birodalom czélja a badfejlesztésnél semmi egyéb, mint az, hogy a haderejét fejleszsze és ezzel a békét is biztosítsa. Mindenesetre constatálni lehet, hogy úgy Angliában, mint Németországban a legtekintélyesebb egyének és legjobb fejek foglalkoznak azzal, hogy a viszonyt a két állam közt javítsák és a barátságot fejleszszék és nekünk az a benyomásunk, hogy ez a munka nem folyik teljesen eredménytelenül. Ehhez még azt vagyok bátor hozzátenni, hogy természetesen e viszony javulását a legnagyobb sympathiával kisérjük. Ezeket voltam bátor megjegyezni. (Élénk helyeslés.) Berchtold Lipót gr. külügyminister: T. országos bizottság! (Halljuk! Halljuk!) Örömömre szolgál, hogy a t. országos bizottságban elhangzott felszólalásokból constatálhatom, hogy a t. országos bizottság fejtegetéseimet szívesen fogadta és az elvekkel, a melyeket az általam követendő politika irányelveiül megjelöltem, egyetért. (Helyeslés.) A t. országos bizottság magatartásáért nemcsak hálát érzek, de felfogásából, a mely az enyémmel egyezik, erőt is meritek politikám consequens folytatására. (Élénk éljenzés és taps.) Günzl Antal altábornagy, csoportfőnök: T.országos bizottság! Holló Lajos országos bizottsági tag ur által felvetett bárom kérdésre a hadügyminister ur nevében bátor vagyok válaszolni. Az első kérdés az volt, hogy az újságokból vett értesülése szerint rendelet léteznék, mely a fiatal tiszteknek a tanulmányozást megtiltaná. Ez természetesen nem létezik. Kiment ugyan egy rendelet, de egészen más értelemben. A katonai nevelő- és képző-intézetek további emelése czéljából ugyanis az a szándékunk, hogy a tanárokat erre a czélra jobban képeztessük ki és egyetemekre küldjük, és pedig a budget keretén belül, a mennyire lehetséges. Ebben az évben előreláthatólag 15 tiszt a német egyetemre, 10 tiszt pedig a budapesti egyetemre lesz vezényelve. (Helyeslés.) A mi az eltiltást illeti, az csak olyan egyes urakra vonatkozott, kik próbálgattak visszaélni azzal, hogy se szolgálatot ne teljesítsenek, se pedig az egvetemre ne menjenek. A mi a másik felvetett kérdést illeti, mely szintén ujságczikken alapul, hogy t, i. rendelet ment volna ki a magyar nyelv használása ellen, (Halljuk! Halljuk!) e tekintetben van szerencsém kijelenteni, hogy ilyen rendeletről a hadvezetőség nem bir tudomással, innen ilyen rendelet nem ment ki. (Helyeslés.) Ha esetleg téves felfogás alapján valamely alárendelt hatóságtól kiment volna, azt kipuhatoljuk és rendbehozzuk az ügyet. (Helyeslés.) Legutolsó kérdése, illetve kívánsága Holló Lajos bizottsági tag urnák az volt, hogy újabb műszaki vívmányoknak megfelelően Magyar- országon is terület létesittessék, hol a repülésre vonatkozó előintézkedések tétetnek. Erre vonatkozólag csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy az 1912. évi költségvetésbe 680.000 korona van felvéve a léghajózás stb. fejlesztésére és ezen összegben az első ráta benne van egy Magyar- országon biztosítandó területre. Végül a Mezőssy Béla országos bizottsági tag ur által ma felvetett azon kérdésre vagyok bátor még válaszolni, hogy a hadügyminister milyen alapon áll a véderőtörvény tekintetében. Ebben a tekintetben oda nyilatkozhatom, hogy a hadügyminister határozottan a jelenleg tárgyalás alatt levő véderőtörvény alapján áll. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kiván-e még valaki általánosságban szólni? Ha szólni senki sem kíván, az általános vitát ezennel bezárom. Szó illetné még a bizottság előadóját, de ő elállt a szótól, továbbá a határozati javaslat benyújtóját, ki azonban nincs jelen. E szerint következik a határozathozatal. Minthogy a Batthyány Tivadar gróf által benyújtott határozati javaslat ellentétben áll az albizottság javaslatával, a mennyiben épen annak el nem fogadását kívánja kimondani és minthogy az ügyrend 26. §-a értelmében elsősorban a napirendre tűzött indítvány felett kell szavazni : ezt fogom elsősorban szavazás alá bocsátani. A mennyiben az országos bizottság az albizottság javaslatát fogadja el, ezzel természetszerűleg elesnék Batthyány Tivadar gróf határozati javaslata, mig viszont az albizottság javaslatának mellőzése esetén Batthyány Tivadar gróf határozati javaslatát jelenteném ki elfogadottnak. Ha a kérdés ekként való feltevéséhez hozzájárulni méltóztatnak, a kérdést ily értelemben fogom feltenni. Előbb azonban kérem a benyújtott határozati javaslat felolvasását. Nyegre László jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Most felteszem tehát a kérdést: elfogadja-e a t. országos bizottság az albizottság jelentésében előterjesztett határozati javaslatot általánosságban, igen vagy nem? (Félkiáltások : Igen !) Az országos bizottság a négy egyesült albizottság jelentésében foglalt határozati javaslatot elfogadta, igy tehát Batthyány Tivadar gróf határozati javaslata elesik.
