A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1911-1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

V. ÜLÉS. 69 tölthet el bennünket, ha az ott érintett ügy hatásaira és lehető következményeire gondolunk. A nyilatkozat correcte és tapintatosan kezeli a Dardanellák kérdését. E kérdés mikénti keze­lése az összes érdekelt hatalmak részéről fontos emeltyűje lehet a béke helyreállításának a két hadviselő fél közt. De viszont ez a kérdés lehet az a puskaporos hordó, mely ha sokáig nem rendez- tetik, súlyosan érintheti azokat a nagy érdekeket, melyek hozzá fűződnek a Dardanellák ügyéhez. Kívánatos volna ennélfogva, ha a nagy­hatalmak együttműködése oly tapintatos meg­oldást tudna létrehozni, hogy e kérdés kiküszö­bölése sikerüljön, mert nem lehet kicsinyelni azt a törekvést, mely a háborúban résztvevő ellenfélnél mutatkozik, hogy bizonyos pontokon sikereket tudjon felmutatni, és minthogy az afrikai harcztéren, a hol a háború kitört, az olasz nem tudja az ellenfelet feltalálni és döntő sikert sem tud felmutatni, igyekszik az ellenfelet más ponton érzékenyen érinteni. Ez a törekvés azonban az egész európai helyzet megbolygatásával járhat és nagy veszedelmet rejthet magában. Minden esetre a külügyminister ur ő excellentiájának tapintatától, ismert erélyétől és egyéniségének súlyától elvárhatjuk,hogy nem fogja elmulasztani az alkalmat, hogy a monarchia érde­keit a Dardanellák elzárása következtében is meg­védje. A kereskedelmi érdekek megsértése oly con- sequentiákkal járhatna a török kormányra nézve, a melyeknek eleget sem tudna Törökország tenni és igy ezen érdekek azt tanácsolják, hogy ez a helyzet soká ne tartson. Már is jelentkeznek anyagi reclamatiók, me­lyek rendkívüli bonyodalmak, kellemetlen nemzet­közi súrlódások kiindulásául szolgálhatnak, a me­lyeknek kimenetelét előrelátni alig lehet. Azt az óhajt fejezem tehát ki, hogy a Dardanellák elzárá­sának kérdése, a mely sokkal veszedelmesebb, mint a milyennek első pillanatra látszik, mielőbb ren- deztessék. Óhaj tandó, hogy mentül előbb elérkezzék a békés megoldás pillanata. (Elénk helyeslés.) T. országos bizottság ! Ismétlem, ő nagymél­tósága rendkívüli éleslátással helyesen jelezte a monarchia külügyi politikájának irányát, midőn kijelentette, hogy politikánk az állandóságnak és a békének politikája. Ezért ő nagyméltóságának politikájában bízva, az ő rendkívül szabatos és előrelátó exposéját a legmelegebben üdvözlöm és működése iránt bizalmamat nyilvánítom. De még egy megjegyzéssel tartozom a közös pénzügyminister ur tegnapi kijelentésére. Nagyon csodálom, hogy a közös pénzügy­minister ur, a ki rutinirozott régi politikus, a boszniai vasutakra vonatkozólag oly nyilatko­zatot tett, a mely arra czéloz, hogy ha együtt lett volna a delegatió a rendes ülésszakra, úgy ez előtt akart volna tisztázni és megoldani egy oly kér­dést, a mely nem a delegatióhoz tartozik és kizáró­lag csak a kormányok ügye és a mely odairányul, hogy itt állapíttassák meg a boszniai vasutak végle­ges megoldásának ügye és ezen vasutak építésének költségei is. Ez már tegnap is refutáltatott, ez a kérdés annyira és kizárólag a magyar törvényhozás érdekköre,hogy erről jóformán beszélnünk sem kel­lene. De, ha már felvettetett, nagyon kérem a közös pénzügyminister urat, hogy ezzel a kérdéssel ne jöj­jön a delegatiók elé, mert ez itt csak complicatiókra vezethet. Mint műszaki ember is, tartozom ő excellenti­ájának egy megjegyzéssel. 0 ugyanis azt mondotta, hogy először megkellene építeni a csatlakozás szem­pontjából, a mint ő magát kifejezte, a samacz—do- boji vasutat normális vágányra, s csak azután le­hetne szó arról, hogy a doboj—szerajevói összeköt­tetésben a normális vágány építtessék, mert, a mint mondotta, forgalompolitikai szempontból is nagy károsodást szenvedne a magyar közgazdasági ér­dek, ha nem volna meg a kellő összeköttetés és za­varok állanának elő. Ez semmiképen sem helytálló, sem műszaki-, sem kereskedelmi szempontból. Elő­ször nem hiszem, hogy műszaki szempontból a ma­gyar kormány hozzájárulna ahhoz, hogy nagy áldo­zatokat hozzon csak azért, hogy azután a kiépített vonallal egy keskeny vágányu vasutba és igy zsák- utczába jusson, a mennyiben később ő neki ezen vonalat át kellene alakítani, nehogy a vasúti forga­lomban ismételt átrakodásokat kelljen foganatosí­tani. Fenn kell tehát tartani a jelenlegi állapotot, a melyben a forgalmat tovább is le lehet bonyolítani. Xagyon jól emlékszem rá, hogy 1907-ben, a mi­kor az utolsó törvényhozási intézkedéseket teljesí­tettük a Boszniával építendő vasútra nézve, a ma­gyar országgyűlés pénzügyi bizottságában helytele­nítettem e keskenyvágányu vasút építését a várható nagy forgalomra és főleg a magyar érdekekre tekin­tettel; de ha ezt tettük is, azt kívántam, hogy leg­alább a kisajátításnál és a földmunkáknál, gondol­junk arra,hogy a jövendő átépítésre való tekintettel a szükséges földterületek rendelkezésre álljanak és a földmunkálatok olykép készüljenek el, hogy a nor­mális vágányra való átépítés ne járjon sok költséggel. Műszaki szempontból tartoztam ezzel a kije­lentéssel ; kereskedelmi szempontból pedig kérem a t. közös pénzügyminister urat, tartsa szem előtt, hogy Magyarország eminens közgazdasági érdekei fűződnek ahhoz, hogy a normális vágányt továbbra is biztosítsuk,hogy igy Magyarország megint drága forgalomba ne kerüljön. (Helyeslés.) Ezen rövid megjegyzéseim után, az idő nagyon előrehaladott voltára való tekintettel, — fenntartva különben magamnak azt, hogy a tárgyalások további folya­mán a részletekre esetleg még visszatérhessek, — az előadó ur határozati javaslatát elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Még több szónok lévén felírva, javas­lom, hogy a tárgyalást holnap délelőtt tiz órára halaszszuk. (Helyeslés.) Ezt tehát határozatkép kimondom. A hol­napi ülés napirendjén a négyes albizottság jelen­tésének folytatólagos tárgyalása lesz. (Helyeslés.) Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés 1 óra 30 pereskor végződik.)

Next

/
Thumbnails
Contents