A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1911-1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
ô9 V. ÜLÉS. vér- és anyagi áldozatokat kívánva mindkét részről. És fájlalom azt is, t. országos bizottság, hogy a többi nemzetek, köztük mi is, mint ezen világrésznek tengeri kereskedelmében nagyon is érdekeltek, anyagi károsodást szenvedünk ezen bábom hosszú tartama miatt, látjuk, hogy a Dardanellák elzárása minő óriási anyagi károkat okoz a levantei kereskedelemben érdekelt minden nemzetnek. Én tehát csak ismételhetem azt az óhajt, hogy a béke minél előbb létrejöjjön ; ezt lehetőnek is tartom, egyrészt, mert tudtommal Törökország semmiféle súlyos okot a háborúra nem adott és mert tudtommal hónapok küzdelmei után is alig távolodtak el kilométerekre a tengerparttól az olasz csapatok, ebben az állapotban tehát győzőről és legyőzött- ről szó nem lehet, hanem szó van két egyenlő erővel szemben álló hadviselő félről, a melyek egyikénél sem lehet a méltányos és igazságos békekötés sérelmes a nemzeti érzületre. Különös örömmel értesültünk a külügymi- nister úrtól, hogy úgy Francziaországgal, mint Oroszországgal való viszonyaink jók, s hogy az utóbbi állammal való viszonyaink az utóbbi időben megjavultak. Már deczemberben kifejeztem azt az óhajtásomat, hogy igyekezzünk Oroszországgal a kölcsönös loyahtás alapján közeledést találni ; ha a minister ur ezt a közeledést megtalálta és ez Oroszország részéről loyalitással találkozik, akkor ezt a legmelegebben üdvözlöm. Mint magyar ember és a magyar törvényhozás tagja azonban a legnagyobb súlyt helyezem arra, hogy Francziaországgal teljes megértést találjunk. Örömmel látom, hogy a monarchia a legjobb viszonyban van ezzel az állammal, daczára annak, hogy mint a hármas-szövetség egyik tagja bizonyos szempontokból szemben álljanak. Viszont nagy sajnálattal látom, hogy Franczia- országban Magyarország politikai törekvéseit helytelenül ítélik meg. Másutt is, de Francziaországra különös súlyt helyezek. Meg vagyunk győződve, hogy ha nem tervszerüleg informálnák helytelenül Franeziaországot a magyar törekvésekről, akkor a bizalom a franczia nemzet részéről Magyar- országgal szemben megerősödnék, s akkor megnyílnának azok a mérhetetlen kincsek Magyar- ország közgazdasága javára, a melyekre annál inkább szükségünk van, mert szövetségestársaink közül az egyik, Olaszország, sohasem szerepel, mint mondjuk elhelyező piacz a magyar termelés szempontjából, Németország pedig a maga bámulatos gazdasági fellendülésében legnagyobbrészt maga consumálja értékeit. A külügyi helyzetre nézve még csak egy rövid megjegyzést kívánok tenni. Örömmel veszem tudomásul azt, a mit a minister ur a román királysággal fennállott szoros baráti nexusról mondott, de kérem, hogy a rendelkezésére álló minden eszközzel igyekezzék megértetni a román királyság intéző köreivel es általuk lehetőleg a román nemzettel is, hogy az entente politikája Magyarországon nagy - simpathiával fog találkozni akkor és addig, a mig Romániában nem igyekeznek olyan sértő módon beavatkozni a magyar állam belső ügyeibe, mint az legutóbb is történt. A külügyminister urnák tartozom még egy egészen rövid válaszszal azon felhívásra, a melyet ó hozzánk intézett a véderő fejlesztése tekintetében, appellálva a mi előzékenységünkre. Teljesen egyetértek előttem szóló t. barátommal és megállapíthatom, hogy a magyar ellenzéki pártok még soha olyan előzékenységet a véderő fejlesztésével sz miben nem gyakoroltak, mint ma. T. barátom a maga pártjának álláspontját úgy fixirozta, hogy nem akadályozza a véderő tervezett fejlesztését, a menynyiben a nemzeti birtokállomány biztosíttatni fog. A magam részéről utalhatok arra, hogy pártunk ismételten, csak néhány nap előtt is megújította azt a nem mondom : ajánlatát, hanem azon álláspontjának közzétételét, hogy hajlandó rövid néhány évre a legszükségesebb mértékig az ujoncz- jutalék felemelését lehetővé tenni, nevezzék ezt provisoriumnak, vagy átmeneti törvénynek, vagy akárminek, de hajlandó lehetővé tenni, ha e törvényben legalább oly mértékben, de lehetőleg még erőteljesebben érvényesülnek azok a socialis kedvezmények, a melyek a most benyújtva levő törvényjavaslatban contempláltatnak. Ehhez csak egy feltételt fűztünk, azt, hogy megvalósittassék az a parlamenti reform, a melyet a magyar állam legconservativebb tényezője ö felsége, a koronás király ismételten nemcsak concedált de fe'tételként tűzött ki a nemzettel szemben. Azt hiszem, senki sem vádolhat bennünket radi- calismussal, midőn, ha nem is véglegesen, de mint átmeneti jellegű, egy-két évtizedre szóló reformként azt akarjuk megvalósítani, a melyet, ismétlem, ö felsége állapitott meg. Azt hiszem, hogy igazán nem lehet és nem szabad radicalismussal vádolni egy szélső pártot, ha ilyen reformnál a conservativebb tényezőnek, a királynak feltételeit fogadja el. T. országos bizottság ! A véderő kérdésével természetesen nem kívánok itt foglalkozni, de a loyalitás megkívánja, hogy megragadjam a legelső alkalmat arra, hogy reflectáljak a minister- elnök urnák a képviselőház tegnapelőtti ülésén tett egy nyilatkozatára, mely engem és elvbarátaimat igen közelről és — egészen őszintén mondhatom — örvendetesen érint. Ez a ministerelnök ur azon nyilatkozata, melylyel programmbeszédében kijelentette, hogy elfogadja azt a határozati javaslatomat, melynek értelmében ezentúl úgy a honvédségnél, mint a közös hadseregnél mindazok a beszerzések és költségek, melyek a hadsereg magyar részének czéljaira szükségesek, az országban dolgoztassanak fel és használtassanak el. Elismerem nagy örömmel, hogy ez nagy haladás az eddigi állásponttal szemben. Nem akarom ezt a kérdést itt részleteiben fejtegetni és határozati javaslatom elfogadásának consequentiáit részletezni, csak megállapítom, hogy ez a legközelebbi években a magyar gyári vállalatok egész sorozatának felállítását teszi lehetővé, miáltal ezernyi munkáscsalád fog munkát kapni és közgazdasági
