A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai
25. szám. 223 A legutóbbi delegácziók óta Bosznia és Herczegovinának Serajevo- ban megtartott tartománygyülésén több közérdekű ügy nyert elintézést és örömmel konstatálható, hogy a tartománygyülésén mezőgazdasággal összefüggő kérdésekkel is többször foglalkoztak, a melyek úgy állattenyésztési. mint más általános érdekű közgazdasági kérdéseket öleltek fel. Az 1910-ik évben Bosznia és Herczegovina területén megtartott népszámlálás (a legutóbbi népszámlálás lő év előtt ejtetett meg) örvendetes emelkedését mutatja a lakosságnak : ez idő szerint is már megállapítható, most midőn még az összes adatok nincsenek feldolgozva, hogy körülbelül 20%-os az emelkedés. A közös pénzügyministernek elmondott beszédeiből megállapítható az a gondoskodás, a melylyel a munkásügyi viszonyok szabályozása körül általánosságban viseltetik. A mi Bosznia államjogi hovatartozandóságának kérdését illeti, ennek jelenleg előtérbe tolása nem tartozik közvetlenül az aktuális kérdések közé. Nem akarom én ezael azt mondani, hogy e kérdés vitatása elől, ha az más oldalról vettetik fel, ki kelljen térni, de ez az elintézendő kérdés összes vonatkozásaival egyetemben nem e helyre tartozik, a hol ma tisztán az 1880. évi VI. t -ez. alapján fejlődött és fentartott állapotnak megbeszélésével foglalkozunk. Ez azonban nemcsak, hogy nem zárja ki, de megköveteli tőlünk, hogy Bosznia ügyeivel rendszeresen és behatóan foglalkozzunk és a hazánkkal való kapcsolat összekötő szálait figyelemmel kisérjük és ápoljuk. Azon többször különböző helyeken felhangzott és különfélekép értelmezett állítólagos eltérésre, mely a magyar és az osztrák parlament elé terjesztett és az annexiónak törvénybe ' beiktatandó tudomásvételét tár- gyazó két törvényjavaslat között fennáll, csak röviden kivánunk nyilatkozni, és csak azért, mert e részben újabban az osztrák delegációban is tétettek oly nyilatkozatok, a melyekkel polemizálni nem óhajtunk, de fixirozni kívánjuk a magyar álláspontot, a mely annak idejében, mikor erre sor kerül, nem párt-, de egyetemes meggyőződése lesz bizonyára a magyar törvényhozásnak. A nélkül, hogy Ausztriának jelen condominium-szerű jogosultságát kétségbe vonnók, azon nyilatkozatokkal szemben, melyek a magyar históriai jognak csak bizonyos declaratorius, tehát nem érdemleges súlyt akarnak tulajdonítani, azt jegyezzük meg, hogy a mi históriai jogainknak alapjai ezen jogok eléviilhetlen voltában gyökereznek. E históriai jogok nem évülnek el, a mint hogy a nemzetközi jog nem ismeri ezen a téren az elévülést. Elévülés csak akkor áll be, illetőleg akkor képződik uj jogállapot, ha egyezményes utón az illető jogfentartó fél arról
