A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XXnr. r/lés. 233 lí. A közös hadügyminister utasittatik, liogy a Magyarország területén lévő és a jövőben még létesítendő katonai intézetekben csak olyan parancsnokokat és tanárokat alkalmazzon, a kik magyarul tudnak s ezen határozat foganatosí­tásáról a legközelebb összehívandó országos bizottságnak tegyen jelentést.« Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Igen!) Tehát elfogadtatott. Hegedűs Lóránt előadó: Az 5. határozati javaslat jelentésünknek 48. oldalán következőleg szól (olvassa) : »Az országos bizottság tudo­másul veszi a közös hadügyministernek a vezér­kari tisztek magyar nyelvismeretére vonatkozó válaszát s utasítja a közös kadügyministert, hogy miután ő maga részéről is elérendő czél- nak azt tartja, hogy a vezérkari tisztek a magyar államnyelvet is bírják, megfelelő módon intézkedjék az iránt, hogy a vezérkar tisztjei minél nagyobb számban bírják a magyar nyel­vet s a legközelebb összehívandó országos bizott­ság elé terjeszszen kimutatást arról, hogy a vezérkari tisztek közül hányán tudnak magyarul.« Bakonyi Samu : T. országos bizottság ! Az albizottságban ennek a válasznak tárgyalásánál voltam bátor kérdést intézni az iránt, mi az oka annak, hogy bár el kell ismerni, mikép ezen a téren elég elismerésreméltó igyekezettel állunk szemben az illetékes tényezők részéről, mégis daczára a hadügyminister ur azon inten- tiójának, a mely a hozzá intézett kérdésekre adott nyilatkozataiban is megnyilvánult, t. i. hogy a vezérkarnak minél nagyobb számú tagja tanulja meg a magyar nyelvet, ezefi intentióval szemben azzal a megmagyarázhatatlan helyzet­tel találkozunk, a mely a beosztások részletezé­sét feltüntető kimutatásból állapítható meg, t. i. hogy épen a magyar állam területén elhelyezett hadtestparancsnokságoknál találkozunk a ma­gyarul tudó vezérkari tisztek legkisebb számá­val, sőt olyan területeken, a mely területeken állomásozó csapataihoz a magyar szent korona országai nagyon jelentékeny contingenssel járul­nak hozzá, tehát a Bosznia és Herczegovina területén elhelyezett hadtestparancsnokságoknál egyetlen egy magyarul tudó vezérkari testületi tiszt sincs. Kérdésemre azt a választ kaptam, hogy a beosztás a vezérkari főnök ur hatáskörébe tar­tozik. Hát ezt a választ, mint a tényeknek megfelelő felvilágosítást el kell fogadnunk, de szó nélkül nem hagyhatjuk itt a nyilvános ülés­ben sem, mert azt hiszem, ennek a kérdésnek, ennek a beosztásnak intézése nem vonható el ennek a testületnek alkotmányos ellenőrzése alól. Nekünk nincsen szerencsénk a vezérkar főnökéhez, öt nem tisztelhetjük a magunk köré­ben, de azt hiszem, hogy azt a viszonyt, a mely a vezérkar főnöke és a t. hadügyminister ur között van, valamiképen szabályozni kell, leg­alább abban a részében, hogy ezekért a tényék­ért tulajdonképen ki felelős, mert ime látjuk, A közÜBÜgyek tárgyalására kiküldött országos bizotti hogy a hadügyminister ur minden jóakarata mellett ezzel a kétségtelenül sérelmes állapottal találkozunk. Ha most nem is lehet ezen már segíteni, mindenesetre kérem a jövőben a dolog­nak olyan elintézését, hogy ne legyünk kényte­lenek ilyen válaszszal megelégedni. Ezeket tartottam kötelességemnek elmondani Elnök : Méltóztatnak elfogadni a határozati javaslatot. (Igen!) Tehát elfogadtatott. Következik a 6. határozat. Solymosy Ödön b. előadó: Van szerencsém az élelmezési albizottság részéről három határo­zati javaslatot benyújtani, a melyek következő­leg szólallak. (Olvassa): 1. Utasittatik a közös hadügyminister ur, hogy »Utasítás az élelmi- czikkek 1911 12. évre szóló biztosítási idő­szakban való beszerzésére« czimü füzet magyar fordításban már oly időben legyen készen, hogy a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságnak már a megalakulás megtörténte után kiosztható legyen. Azon nagy érdek szempontjából, hogy az élelmezési czikkek és termények beszerzésénél, mint a hadügyi költségvetés ezen egyik leg­jelentékenyebb főtételénél, — Ausztria és Magyar- ország területén belül a lehető legkedvezőbb árak legyenek az előirt jó minőség figyelembe vételével elérhetők : utasítja az országos bizott­ság a közös hadügyminister urat, hogy az élelmi czikkek és termények beszerzésére vonatkozó »Utasítások« alapelvét azon szempontból változ­tassa és állapítsa meg, hogy az élelmi czikkek és termények beszerzésénél minden hadtest had­biztossága részéről azon legelőnyösebb termelési és kereskedelmi conjuncturák vétessenek számí­tásba, a melyek Ausztria és Magyarország viszonylagos tőzsdei árrelatióival nem állanak ellentétben és az általános forgalmi áraknak megfelelnek. Minden körülmények között ragasz­kodik továbbá az országos bizottság azon általá­nos elvkez, hogy a mezőgazdasági termények és termékek beszerzésénél a Magyarországra eső pénzbeli quota teljes értéke feltétlenül eléressék. Végül utasittatik a közös hadügyminister ur, hogy Magyarország területén a termelők, szállítók és vállalkozókkal kötendő szerződések magyar nyelven szerkesztessenek. Második indítvány (olvassa): II. I tasitta- tik a közöshadügyminister ur, hogy miután a közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság 1910. évi fi. számú határo­zata érvényben marad, a legközelebbi közös­ügyek tárgyalására kiküldendő magyar országos bizottságnak terjeszszen be a 6. számú határo­zathoz az 1911. évben beterjesztett hasonló ki­mutatásokat, azon hozzáadással, hogy a termelők és kereskedők részvételéről az élelmezés biztosí­tásánál (szállítás és bérlés) az 1910. évben ki­fizetett kereseti összegeknek kimutatását (2 db. melléklettel) a jövőben is terjeszsze elő. Harmadik indítvány (olvassa): ITT Uta­sittatik a közös hadügyminister ur, hogy el­' naplója.

Next

/
Thumbnails
Contents