A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XXIII. ÜLÉS. 229 költségek felszámításának formájában is jelent- | kezik. a melyekkel az ilyen szerencsét len tiszti | adósságokat megtetézik ugv, hogy lm utána ! számítunk, rájövünk, hogy az eredetileg 8 százalékosnak mondott kölcsön tulajdonképen 20 százalékos. Mindezt nem tagadom. A fényüzési hajlam nemcsak a katonaságnál van meg ; ez jellemző vonása a mai korszellemnek (Felkiáltások: így van! Elég szomorú!) Szomorú, de nem hiszem, hogy sokkal rosszabbul állunk e tekintetben, mint más társadalmi osztályok. Megtettük azt, a mi csak lehetséges és a költségvetés részletes tárgyalása alkalmával majd látni méltóztatnak, hogy ezen baj orvoslására történtek intézkedések ; intézkedés tétetett olyan irányban, hogy nem szólva arról, a ki határozottan rossz szándékkal jár el. annál, a ki becsületesen fogja fel a hadügyminister intentióit, ezentúl a jótállás ki van zárva. Ki van zárva továbbá az életbiztosítás olyan esetekben, midőn az nem tényleges biztosítás akar lenni, hanem egyszerűen azon lehetőség megszerzése czéljából köttetik, hogy az illető kölcsönt kapjon. Létrejött továbbá az u. n. tiszti gazdasági intézmény, a mely a tisztnek nem nagy kamatra kölcsönt ad és pedig olyan hosszú és lassú törlesztés mellett, hogy az olyan tiszt, a ki nincs túlságosan benne az adósságban és nem lépte annyira túl a józan élet korlátáit, hogy már nem lehet rajta segíteni, belátható időn belül, miközben magasabb rangfokozatba is jut az előléptetés következtében, ismét rendezett viszonyok közé kerül és meg van mentve a hadsereg és bajtársai számára a nélkül, hogy másokat bajba sodorna. Es azt hiszem, ha részleteiben is meg fogják ezt az intézményt ismerni, más társadalmi körök is követik talán a példánkat és hasonló intézkedéseket fognak létesíteni. Batthyány Tivadar gr.: Mi buzdítjuk a pénz- ügyminister urat, de ő nem akar belemenni. Hoffmann Hugó altábornagy, osztályfőnök: Tessék betekinteni ; szívesen rendelkezésére állunk. Azzal nem foglalkozom, hogy a vezérkar egy része igen jó, egy része theoretikus. A meddig háború nincs, a mi tudományunk nagy részben theoria, csak a háború fogja mutatni, hogy beválik-e majd a praxisban is. Az ellen azonban tiltakoznom kell, hogy a vezérkarban a protectio játszana szerepet. Mezössy Béla: Nem mindenütt. Hoffman Hugó altábornagy, osztályfőnök : Bátran merem állítani, ki is mutathatom, hogy nem létezik olyan állami testület, a hol a bejutást illetőleg a protectio olyan kevés szerepet játszik, mint ott. Méltóztassék a vezérkarnak ranglajstromát végignézni ; méltóztassék ott a neveket keresni és azt fogják látni, hogy bizony nagyon csekély ott azoknak a száma, ,a kik régi ősi névre hivatkozhatnak, ellenben sokkal nagyobb azoknak a száma, a kik önerejükből, fáradalnnis I munka utján jutottak oda. Hogy azután később I kiemelkednek és túlszárnyalják bajtársaikat, ez I jól megérdemelt jutalmuk. A bejutást illetőleg : hivatkozhatnom példákra is. Hányszor fordulnak hozzám is. hogy segítsem ezt, vagy azt be. \ álaszom mindenkor az, hogy a ki rászorult ezen közbenjárásra, ezzel megadta a bizonyítékát annak, hogy nem tud megfelelni, tehát veszedelmes volna, ha ezen közbenjárást érvényesíteni akarnám. Azonkívül a vezérkar főnöke a legközelebbi múltban kiadott egy határozott szigorú rendeletet, a mely minden tekintetben a vezérkarban a protectio érvényesítését nemcsak eltiltotta, de azok irányában, a kik mégis megkísérlik, a legszigorúbb rendszabályok alkalmazását helyezi kilátásba. (Helyeslés.) A törzstisztek qualitása is difficultáltatott, és itt arra mutattak, hogy az ezredparancsnok milyen kényelmes módon jut el az őrnagyságtól az ezredességig. Hát sehol nem megy annyi re- tortán keresztül a tiszt, mint a mennyin keresztül megy addig, a mig abba a felelősségteljes állásba jut, a mig ezredparancsnok lesz. Először is nálunk nem egy ember, hanem egy bizottság minősít. Minden hiányt, a melyet beírnak a minősítésbe, köteles a bizottság az illetőnek tudomására hozni, és igazolni a minősítésben, hogy az illetőnek tudomására hozatott. És ezredparancsnok nem lesz senki, a ki egyszerűen mint alkalmas lett minősítve, hanem megkivántatik, hogy évek során át, mint kiválóan alkalmas legyen minősítve. Kern mondom, utoljára minden ember tévedhet, hogy a bizottság nem tévedhet, egyikben-másikban csa- latkozhatik, hiszen feltevéseken alapul az ítélet, és mire belekerül az illető a valóságba, nem felel meg a várakozásnak. Az ilyesmi előfordulhat. De átlag bizony bátran ki merem mondani, hogy a mi ezredparancsnokaink állanak a mai színvonalon. Mert ha ezek és általában az idősebb tisztek nem állanának ezen a színvonalon, akkor az sem volna lehetséges, hogy a katonaságnál az alosztályoknál mindenkor a legnagyobb fegyelem, és nemcsak fegyelem, hanem gyakorlati tudás is tapasztalható. Csak utalok arra, hogy az országban akárhányszor előfordul valamely veszélyes eset, mint tűz, árviz, valakinek az életvcszedelembe jutása és látjuk, hogy nem kell azt a katonát buzdítani a segélynyújtásra, hanem ezt saját jóakaratából is megteszi. Hogy volna ez lehetséges akkor, lm nem hatna reá a feljebbvaló példája és nem érvényesülne a nevelés eredménye? Hogy az igy nevelt hadsereg azután a valóságban meg fogja-e állaui a helyét, azt csak egy háború mutatja meg, mert a háború a hadsereg gyakorlati kiképeztetésé- nek érettségi vizsgája. A mi azt a < 'havanne-féle példát illeti, hogy megvertnek tekintette magát és mégis győzött, erre nézve először is megjegyzem, hogy ez természetes dolog, mert a ki benne 'olt a