A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XXI. ÜLÉS. 187 felfogás elöl, hogy a véderő nem császári, nem királyi, a véderő a nemzet védője, hazánk védője. Mint a haza véréből való vértől, követelhetem tőle a hazafias és a nemzeti jelleget. Ha a magyar állam költségvetését nézzük, azt látjuk, hogy az 1911. évre a t. pénzügy- minister ur 1672 és fél millió koronát állapit meg, mint bevételt, és majdnem ugyanannyit mint kiadást, úgy, hogy 49.000 korona marad felesleg. Ezzel szemben már az 1911-iki közös költségvetés kiadási többlete, a mely előirányozva van. ha mostani határozatok be fognak iktattatni, körülbelül 34—35 millió korona hiányt fog feltüntetni. Ennek évek hosszú során még egy másik, normális pendantja fog következni, és én már most merem megállapítani, hogy a t. pénzügyminister ur szerint kilátásba helyezett összegek a véderő tekintetében nagy változást fognak szenvedni, és nagy fedezetről kell még gondoskodni, mert a védtörvény revi- siója, kapcsolatban a honvédségi intézmény fejlesztésével. jóval magasabb összeget fog újra igénybevenni. így a mi pénzügyi fedezeteink nem olyan nagyon fényesek. Azonban meg vagyok győződve, hogy, ha a t. pénzügyminister ur ezekre vonatkozólag kötelezettségeket vállal, akkor azok teljesítésére az állam képes is lesz. De ez azután kérdés, hogy olyan programm-e, a melyet a t. hadvezetőség, a t. magyar kormány, és mondjuk az optimistikus politikai világ mintegy befejezett fejlesztési programúinak tekint? Ha azonban tisztában vagyunk azzal, és be is valljuk, vállaljuk is nyilatkozatainkért a felelősséget, hogy félmunkánál nem szabad megállani. félig felszerelt véderőt nem szabad vágóhíd alá vinni, tisztában vagyunk azzal is, hogy igenis a véderő fejlesztésénél esetleg nem szabad megállani és nem állhatunk meg, hanem hozzák tisztába az egyes államok pénzügyminis- terei és vezető politikusai országaikat, egyáltalán politikai vezetőségeiket és a hadügyi vezetőséget az országok teljesítési képességeik felől. A végeredményt említem csak fel, hogy a bevételekből levonandó a netto budget megállapítása szempontjából 214,310.701 K. levonan- dók azok a kiadások is, a melyek nagyobb állami bevételeknek eredményei. Ilyen czimen levonandó rendes kiadás 559,212.081 K, rendkívüli kiadás 3,540.171 K és igy levonandó a kiadásokból 562,752.000 K. Ha most a beruházási kölcsönkötvények értékesítéséből még a kiadási tételekkel recompenzált 128,136.900 K-át számításba veszszük és a bevételekből a már említettem 85 millió 800 és néhány ezer koronát, akkor összesen 776,783.953 X összeget kell a bruttó 1.672,507.129 K előirányzatból levonni, úgy hogy netto budgetünk csupán 895,723.176 X marad. A valódi összeg helyreállítása és a költség- vetés helyes megvilágítása végett a közös vámbevételek 160 millió néhány százezer koronányi összegét is figyelembe véve, ennek 36'4" 0-át számítom 58 '/* millióval, a közös kiadásokkal ezek nem együtt mennek, tehát ezek a netto-budgetbe kell, hogy felvétessenek mint bevétel. E szerint kijön nekünk 954 millió netto-budget és ha ezt arányosítjuk, azt látjuk, hogy a brutto-budget- hez viszonyítva csak o7° o az ország netto-bud- getje. De ha most az államadósságok kamatait, a 328 millió néhány százezer korona összeget is veszszük, akkor marad 625,913.678 X netto- budget. a mely 37° o-át teszi ki az ország brutto- budgetjének. Ez az összeg tehát az, a melyet a magyar állam saját állami feladatainak teljesítésére fordíthat. Nem számítva a védköltség terhére a honvédség 58 millió X-ját, már maga az a költség, a melytől ezzel a hadsereg megszabadul. 3142 °/0-kánál több az ország netto-budgetjében. és hogyha a védköltségekhez számítjuk a honvédségnek 58,836.103 K-nyi netto-budgetjét X akkor a mi a netto-budgetünknek 42° o-át közelíti meg a véderő költsége. Nem akarok itt a honvédség előrelátható fejlesztésére vonatkozó költségről szólni, de most arányosítom a véderőnek 42 %-kot megközelítő költségét a mi beligazgatásunk költségeivel. Földmivelésiigyünk nettó-kiadásai 21 milliót és még egy pár százezer koronát tesznek : az igazságügy nettó-kiadásai nem érik el az 50 millió X-t ; a közoktatásügyi budget nettó-kiadásai 81 millió és egyéhány százezer korona ; belügyünk pedig nem éri el a 75 millió X-t. E szerint 227 és egynegyedmillió koronát tesz ki az összes belsziikségleteinkre forditott nettó-kiadás, vagyis 36 20,o-ot. Más szóval, a földmivelésügyi táreza 3'4°/o-kal, az igazságügyi tárcza 8° i -kai. a cultustárcza 13°/o-kal, a belügyi táreza pedig ll’8° o-kal szerepel. Ha. t. országos bizottság, ezt összehasonlítjuk azután a zárszámadási kiadásokkal, a melyek 1909-ben napvilágot láttak, ebből láthatjuk azt hogy csak egy pár főbb összeget említsek — hogy 1.691,887.376 X bevétellel szemben 1.614.497.884 X előirányzati kiadás volt. tehát mutatkozott felesleg 77,389.691 X. És ezzel szemben a zár- számadási pénztári kezelésből látjuk, hogy bár a rendes bevételek emelkedtek, azonban a rendes kiadások a zárszámadás szerint, még nagyobi) mértékben emelkedtek, mert 1390 millióról csak 1452 millióra emelkedtek a rendes bevételek, mig a kiadások 1343 millióról 1392 és V* millió K-ra nőttek fel. Ha tekintetbe veszszük azt, hogy a bevételek 50 millió K-val nőttek. mint a hogy előirányozva voltak, ellenben a kiadások 72 és 1 2 millió K-val emelkedtek, úgy. hogy a pénztári kezelésben 1750 millió X-Va nőttek a bevételek és mégis a fölösleg, a mely a költségvetésben 50 millió koronával ná- nyoztatott elő, a pénztári kezelésben 29 millió koronára apadt le, akkor ezekből a számadatokból nem meritek nagy biztatást a tekintetben, liogv nekünk uj jövedelmi források meg24*
