A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XVIII. ÜLÉS. Ill sége által beterjesztette a haditengerészet fejlesztésére vonatkozó programmját. E programra szerint a hadügyminister nr most megszavazni kért 4 Dreadnoughtot, 3 czirkálót, (i torpedó- jármüvet és egyéb kiséró hajókat 312,400.000 korona költséggel, mely rendkívüli hitel fedezésére a f. évre első részletül 55 millió koronát állít be. Ezenfelül 1913-ban további 3 Dreadnought, 3 czirkáló, ti torpedójármü és egyéb kisérő hajók építését kezdené meg, a 7-ik czim 1913-ban felszabaduló tételeinek igénybe vételével. Tekintettel arra, hogy a megszavazandó 4 nagy csatahajó és kisérőhajók tonnatartalom egysége és harczértéke jelentős mértékben emeli flottánk harczképességét : tekintettel arra, hogy ennek megfelelően a hajóépitési költségek az eddiginél sokkal nagyobb mértékben veszik igénybe az ország teherviselési képességét, s maguk után vonják a legénység létszámának jelentős emelését, a fentartási költségek, a lőszer és egyéb költségek emelkedését : a magyar delegatio e programmal szemben kijelenti, hogy 191 fi-ig a négy nagy csatahajónak és a felsorolt kisérőhajóknak felépítésével az osztrák- magyar-monarchia védelmi érdekeit a tengeren biztosítottnak látja és 1916-ig további hajóknak építését szükségesnek nem tartja. Benyújtja : Cliorin Ferencz. Elnök : Bakonyi Samu bizottsági tag ur személyes kérdésben kér szót. Bakonyi Samu : T. országos bizottság ! Néhány pillanatra kérem a t. országos bizott- : ság szives figyelmét, azért, mert az előttem szóló nagyrabecsiilt t. főrendi tagtársunk, Cliorin Ferencz ő méltósága, beszédemnek egyrészét teljesen félreértette. Nagyon sajnálom, hogy ő, kinek véleményére én mindig olyan nagy súlyt helyezek, bár ez előtte semmi különösebb nyomatékkai nem bírhat, mégis oly értelmezést adott beszédemnek, a mely ellen a leghatározottabban tiltakoznom kell. En a Magyarország biztonsága érdekében I szükséges eszközök megadását, ha azon nemzeti feltételekkel együtt terjesztetnek elénk, melyeket épen a hadsereg érdekében, katonai szempontból is, a magunk biztonságának érdekében állónak tartunk, meg nem tagadnám soha. De különösen azt veszem zokon t. tagtár- ; sunktól, hogy nekem olyan felfogást imputál, a mely igazán teljes mértékben távol áll tőlem, midőn azt veti szememre, hogy én túlléptem a tárgyilagos kritika határát azzal, hogy a had- j sereget népszerütleniteni akartam. Bocsánatot kérek, én úgy tartom, hogy az ellenzéknek nem szabad visszariadnia a kritika legkíméletlenebb fegyvereitől sem, hogy ha meggyőződésének támogatására szükségesnek tartja, tárgyilagos felfogás mellett is. Azonban akkor, a mikor a kritikát kíméletlenül is gyakorolni kívánom, ha ezt szükségesnek találom, azt hiszem, senki sem vetheti szememre, hogv bárkiről, hadElegünknek 'agy haditengerészetünknek bár- n.elv tényezőjéről csak a legkisebb mértékben is tiszteletlenül nyilatkoztam volna. Hisz épen én íMiHi ein ( ki\áló dualitásait a haditengerészet t. \ezeto tényezőinek. Ez azonban egyáltalán nem zarja la azt, hogy teherviselési képességünk aranyat es a tőlünk követelt áldozatokat abba a világításba helyezzem, a melybe azt szerintem allitam kell. Ez a kifejezés, hogy : a hadsereget nepszerütlemteni, a mi államunkban ellentmondás. Hisz nekünk néphadseregünk van. Hogyan lehessen a néphadsereg népszerűtlen ? Ellenkezőleg, mi véderőnket népszerűsíteni akarjuk, mert az ellen foglalunk állást, hogy a nép és a nemzet fogalma egymástól különválasz- tassék a jogok és közszabadságok gyakorlásának más terén is. Vissza kell állítani ezen két fogalom egységét és vissza kell állítani magában a hadseregben is, a nemzet biztonságának szervében. Mi azt akarjuk, hogy a mi haderőnk legyen nemzeti, és ezzel épen a népszerűséget akarjuk arra a fokra emelni, a melyen a legbiztosabban felelhet meg feladatának, biztonságunk szempontjából. Ezeket kívántam megjegyezni. (Az elnöki széket Láng Lajos alelnök foglalja el.) Elnök: Ki következik? Werner Gyula jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. országos bizottság! Amaz érdekes fejtegetések után, melyek egyúttal alkalmasak a haditengerészet költségvetésének s e költségvetés minden vonatkozásának megvilágítására s a melyeket tegnap Batthyány Tivadar gróf és Mezőssy Béla t. tagtársaink, ma pedig Chorin Ferencz és Bakonyi Samu t. bizottsági tag urak adtak elő, igen röviden kívánok szólni, annál is inkább, mert hiszen határozott szándékom nem is volt a haditengerészet költség- vetésénél felszólalni. A felszólalásra engem Tisza István gróf t. tagtársunknak a tegnapi ülés végén mondott beszéde késztet. Késztet pedig azért, hogy megerősítésére siessek Mezőssy Béla t. barátomnak vele szemben tett abbeli kijelentésének, hogy igenis, úgy Mezőssy Béla t. bizottsági tagtársam, mint az az egész párt, a melyhez mindketten tartozni szerencsések vagyunk, mindig a hármasszövetség álláspontján állt, annak megalkotása időponntjától fogva, mellette van ma is, annak megszilárdítását, ápolását, épen Magyarország eminens érdekében mindig óhajtotta és támogatásban részesitette. De ha már felszólaltam, legyen nekem megengedve, hogy a t. előadó ur tegnapi fejtegetéseinek egv részével kissé foglalkozzam, azután pedig visszatérjek Tisza István gróf bizottsági tag urnák tegnap tett némely kijelentésére. T. barátom, az előadó ur, tegnap azt mondotta, hogy egy flottatörvénynek a törvényhozás elé terjesztését sem a törvényből folyónak — gondolom, igy fejezte ki magát szó szerint -
