A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XVIII. ÜLÉS. 107 jak. O beszélt kipréselt összegekről, melyek az adózók verejtékéből kerülnek ki. Én értem azt, hogy azok a nagy költségek, a melyekkel szem­benállónk. mindnyájunkban, különösen az ellen­zék tagjaiban aggodalmakat keltenek. De enge­dőimet kérek, hogy azok az összegek, melyek biztosítják Magyarország biztonságát, tűzhelyei­nek épségét, a magyar nemzetnek uralmát az 1867-iki törvények alapján, kipréselt és kárba- menő összegek volnának. ezt elfogadni én nem volnék képes. Lehet a legerősebb és a legsujtóbb kritika tárgyává tenni a dolgokat, de nagyon kérem, ne hozzunk fel olyan érveket, a melyek a had­seregnek. a mely fontos missiót teljesít, nép­szerűségét az országban megingatni képesek vol­nának. Áttérve most magára a költségvetésre, a hadsereg 1 üli-re rendes és rendkívüli szükség­let fejében 396 milliót, a flotta 123 milliót, összesen, öl9 milliót kért megállapítani. Össze­hasonlítva ezt a költségvetést az 1908-ban meg­szavazott költségvetéssel, megállapíthatjuk, hogy az idén megállapítandó összeg 122 millióval múlja felül a három év előtti költségvetést. Az igazság kedvéért meg kell állapítani, hogy ebben a költségvetésben 15 millió olyan kiadás foglal­tatik, mely eddig ugyan nem a budgetben, de a budgeten kívül a zárszámadásokban évről- évre ismétlődően mint túlkiadás jelentkezett, melynek beállítása a költségvetésbe tehát a ren­des lmdgetirozás elveinek teljesen megfelel Összehasonlítás kedvéért azért kellett elfo­gadnom az 1908 évet, mert az 1909. és 1910. évek rendes, normális éveknek nem voltak tekinthetők, miután az akkori kormány által a hadügyministerium számára rendelkezésre bo­csátott 234 milliónak csak egy kis része for- dittatott az annexio költségeire, ennek három­negyed részéből azonban állandó értékű beszer­zések biztosíttattak a hadsereg számára. Külö­nösen áll ez a haditengerészetre, a mely a részére megszavazott 54 millióból körülbelül 50 milliót költött hajók építésére és egyéb állandó természetű hadiberendezésre. Vizsgálván már most ezen költségtételek­nek jelentékeny emelkedését az idén, ennek alapjául azok a programmok szolgálnak, a melyeket az igen tisztelt hadügyminister ni­és az ő nevében a flotta vezetője az albizottság elé terjesztett. Ezen programúi szerint a had­ügyminister ur kért öt évre felosztva száz millió egyszeri és száz millió ilyen visszatérő költséget, összesen kétszáz milliót, a haditenge­részet pedig 312 milliót; az egész költség tehát 512 millió. A t. pénzügyminister ur tegnapi beszédé­ben részletesebben bevilágított ezen kérdésbe, mert, őszintén megvallva, az albizottságban tett előterjesztések szerint a kérdés nem volt egészen tiszta világításba helyezve. Előttünk úgy állott a dolog, hog\ a közös hadügyminister ur kér száz millió egyszeri költséget és száz milliót egymásután öt évre felosztva, tehát körülbelül 40 milliót évenkint azokra az előintézkedésekre, a melyek a véderő reformjának előkészítésére okvetlenül szükségesek, úgy hogy előttünk akként állott a kép, hogy a hadsereg és a haditenge­részet által öt évre igényelt összeg 512 milliót tesz ki. Ez azonban tévedés volt, mert az igen t. pénzügyminister ur tegnapi exposéjában meg­világítva a kérdést, következőleg állította fel a tételeket : ( )t évre felosztva, a hadsereg rendes és rend­kívüli költségekben igényel 335'3 milliót, rend­kívüli hitel czimén, melynek első részlete 21» millió, be van állítva az idei költségvetésbe, 100 milliót, egyszeri hiteltúllépés fejében 10 milliót, végre az ismert csatahajók építésére 312 4 milliót, összesen tehát 757,700.000 koro­nát, melyből Magyarországra quota szerint 275,800.000 korona esik. \ ilágos tehát ebből az előadásból, hogy a 100 millió visszatérő tétel, olyan tétel, a méh öt év múlva, mint állandó többkiadás fog jelent­kezni a hadsereg budgetjében. Miután ezen számadatok labirintusában min­den szorgos kutatás és az osztrák delegatio tár­gyalásainak figyelmes elolvasása után is igen nehéz volt megállapítani azt, hogy mennyi tulaj­donképen az az összeg, a melyet a hadsereg és a haditengerészet a következő öt évre igényel, kétségtelen dolog, hogy tisztázni kell azt, hogy ebben benfoglaltatik-e a véderő reformjának szükséglete és a kétéves szolgálattal kapcsolatos létszámemelés folytán előálló többköltség, mert a hadügyminister ur, a midőn 100, illetőleg a 200 millióra vonatkozó kívánságait előterjesz­tette. jelezte, hogy ezek a legszükségesebb át­meneti kiadások a véderő reformjának beveze­tésére és igy ezen összegek annyira eltérnek egy­mástól, mintha már consumálták volna a véderő tervezett reformjának költségeit, a mennyiben az országgyűlés által a kétéves katonai szolgálat mégszavaztatnék. Ez<k kétségtelenül igen nagy és óriási ter­vek. De az is kétségtelen dolog, hogy a ki figyelemmel kisérte azokat a reformokat, a melye­ken a közös hadsereg az utolsó nyolcz esztendőn keresztül átment, az látta azt, hogy ezen refor­moknak összes személyzeti kérdései el vezény­lések és pedig a gyalogság soraiból való elve- zénylések által lettek kiegyenlítve és igy nem tagadható, hogy e miatt bizonyos desorganisa- tióval állunk szemben, a melynek csak létszám­emeléssel lehet véget vetni és a melyet minden­kinek el kt;ll fogadni, a ki az ország bizton­ságát komolyan veszélyeztetni nem akarja. Ezekkel a kiadásokkal a közvélemény részint már leszámolt, részint jövőben lesz kénytelen azokkal leszámolni, mert a monarchia geográfiái elhelyezése absolut szárazföldi jellegű lévén, ez mindenki olőtt bizonyossá teszi azt. hog\ <s< 1 14*

Next

/
Thumbnails
Contents