A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
KozoMH.iyoK ;>l;is:ir;i kikuhlod ors/.ntjo-» l>i/olls;u|. XIV. t LES Budapesten, 1911. február lió 7-én, pénteken, Zichy Ágost gr. elnöklete alatt. Tárgyai : A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — A külügyi albizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása és elfogadása. — Napirend. A közös ministeriumok részéről jelen vannak: Aehrenthal Alajos gróf, Schönaich Ferencz báró és Burián István báró ministerek, Montecuccoli Rezső gróf\ a tengerészeti osztóig főnöke, Esterházy Pál gróf osztályfőnök, dr. Tallián Dénes báró udvari és ministeri tanácsos, Hoffmann Hugó altábornagy, osztályfőnök, Lucich Károly corvette-kapitány, dr. Szalay László udvari és ministeri tanácsos, dr. I'hallóczy Lajos és dr. Zavadil József osztályfőnökök. A magyar kormány részéről jelen van : Khuen- Héderváry Károly gróf ministerelnök. (Az ülés délután 5 árakor kezdődik.) Elnök : Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Xyegre László jegyző urat, a felszólalni kívánók jegyzésére pedig Werner Gyula jegyző urat kérem fel. Fel fog olvastatni a tegnapi ülés jegyzőkönyve. Molnár Viktor jegyző (olvassa az 1911. február l<i-án tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Napirend szerint következik a külügyi albizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása. A külügyminister ur megbízásából Esterházy Pál gróf kér szót. (Halljuk! Halljuk!) Esterházy Pál gr. osztályfőnök : T. országos bizottság! Legyen szabad a tegnapi vita során elhangzott észrevételekre és kritikákra röviden reflektálnom. Elsősorban kiemelek egy vádat, a mely a külügyminister ur ellen hozatott fel, hogy t. i. ő 1909-ben hivatlanul beavatkozott volna az akkori magyar crisisbe. Midőn ezen, minden néven nevezendő alapot nélkülöző állítást határozottan visszautasítom, beérhetném, t. országos bizottság, azzal, hogy azon érveléssel éljek, a melyet erre nézve Issekutz Győző bizottsági tag ur tegnap felhozott. Ez a crisis elég hosszú volt arra, hogy az akkori magyar kormány ezen illetéktelen beavatkozást feltétlenül észrevehette és visszautasíthatta volna. Azok az újságok, a melyekből a mint Batthyány Tivadar gróf tegnap említette — ezen illetéktelen beavatkozás kitűnt, bizonyosan rendelkezésére állottak a magyar kormánynak. Nem hallgathatom el azonban csodálkozásomat a felett, hogy a t. ellenzék két mérvadó, avatott tagja, a kik úgyszólván magán a színpadon voltak szemlélői annak a drámának, mely a coalitio felbomlásával végződött, a külügyministeriumban vagy bármely más kívül eső forrásban keresik annak okát. (Úgy van! Úgy van!) Batthyány Tivadar gr. : Nem azt mondtam ! Esterházy Pál gr. osztályfőnök : En nem vagyok hivatva, sem feljogosítva e kérdésben polemisalni ; de minthogy e kérdés felvettetett a külügyminister ur ellen, azt hiszem, szabad volt e, megjegyzést koczkáztatnom. (Helyeslés.) Áttérek a külpolitikára. Itt megállapíthatom, hogy nagyjában a külügyminister ur politikai iránya ellen lényeges kifogás csak egyrészről tétetett. Bakonyi Samu t. bizottsági tag ur a potsdami találkozás és az ott folytatott tárgyalások kapcsán meglehetősen komor impressziót kapott az általános külügyi helyzet felől és hibáztatta ezzel szemben a külügyminister ur
