A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XIII. ÜL fis.

ját képezi az újabb külügyi politikának. Hive volt ennek ez a párt akkor, a mikor ellenzék volt, hive volt, a mikor a kormányhatalmat bírta, mert a béke fentartásának és Magyar- ország gazdasági fejlődésének leghatalmasabb és elsőrangú tényezőjét látja benne. Ép azért minden olyan eljárást helyeslünk, melyben a hármasszövetségnek ez irányban való fentartását, erősítését és ápolását nyeri és nem tudnánk helyeselni és ellenzésünkkel találkozna minden olyan eljárás, a mely a hármasszövetséget lazítaná, vagy annak aggressiv irányba való terelését jelentené.

A hármasszövetség egész ereje, erőssége, de összetartó ereje is a szövetségben lévő három nagyhatalomnak a béke fentartásában van. Mihelyt ennek lazításához hozzájárulnánk, saját érdekeinket koczkáztatnók és épen azért egy olyan középeurópai hatalom, mint a mi dualis- tikus monarchiánk, nagyon megfelelő középkapcsot képez ezen hármasszövetségben, a melynek — igazán jól felfogva állását és hivatását — agressiv érdekei nincsenek, hanem inkább csak a maga positiójának fentartása. De nézetem szerint épen azért el kell távolítani még a látszatát is annak, mintha mi bármily irányban hóditó, aggressziv politikát akarnánk csinálni.

Ezért — megvallom őszintén — nem tudom czélszerünek találni az exposé végén azt a hivatkozást. — ezt különben már jeleztem az albizottságban is, de itt is kívánom jelezni — azt az utalást a harczképes hadseregre és a flotta erősítésére vonatkozólag. Megmondom miért. Az igaz, az köztudomású, magától értetődő, hogy minden államnak közbiztossága és igy külpolitikájának erőssége feltétlenül egy erős, jól szervezett hadseregben van. De épen azért nem tartom szükségesnek és nem tartom czélszerünek ezt külön hangsúlyozni, mert ez felesleges, mert magától értetődik és mihelyt külön hangsulyoz- tatik, mindjárt úgy tűnik fel, mintha nem valami felesleges volna, mintha ebben valami más czél- zat rejlenek, és ez alkalmas esetleg békeszerete- tiinket bizonyos gyanús színben tüntetni fel, annál is inkább, mert mi nem vagyunk tengeri hatalom.

Épen ezért diffikultáltam különösen a flottának külön hangsúlyozását. Nem is lehetünk positiónknál fogva tengeri hatalom, nem is szükséges, hogy tengeri hatalommá váljunk, nincs is annyi megvédenivalónk a tengeren, nincsenek gyarmataink, nincs olyan nagy tengerpartunk. Nekünk a flotta tekintetében nem szabad messzebb mennünk, mint a mennyi okvetlenül szükséges a partvédelemre, tengeri állományunknak fentartására.

De nem akarok ezzel itt bővebben foglalkozni, itt csak érinteni akartam ezt, mert hiszen lesz majd alkalmunk a hadügyi és a hadi tengerészeti költségvetések tárgyalása alkalmával * erre még rátérni. Itt csak jelezni akartam, miért

nem tartom megfelelőnek és czélszerünek a hivatkozást ebben a vonatkozásban.

A hármasszövetség mellett és azonkívül a mi külpolitikánk súlypontját különösen Magyar- ország szempontjából keleti politikánkban kell keresni. ( sak erről akarok még általánosságban röviden szólani és azután még csak egykét kérdésre akarok lehető rövidséggel áttérni.

A mi egész földrajzi helyzetünk és politikai positiónk is bennünket a külpolitika tekintetében a Keletre utal, arra, hogy ha vezető szerepet akarunk a külpolitikában valahol, mint nagyhatalom, játszani, akkor erre a Keleten nyílik tér. Érdekeink is oda visznek. Ebből a szempontból csak ismételten hangsúlyozni óhajtom, hogy keleti politikánk kiindulási pontja az kell, hogy legyen, a mit részemről eddig is megelégedéssel tapasztalok, hogy eddigi keleti politikánk ebben az irányban halad és különösen, miután az annexio után bekövetkezett zavarok megszűntek, továbbra is erőteljesen ebben az irányban vezettetik, t. i., hogy először is törekedjünk magunk részéről is előmozdítani tőlünk telhetőleg Törökország konsolidatióját ; mert nekünk, ha nem is állunk vele szövetségben, de mintegy természetszerű barátunk nemcsak azon rokonszenvnél fogva, a melylyel Magyarország általában viseltetik Törökország iránt, hanem az egész politikai helyzetnél fogva is Keleten nekünk Törökország természetszerű barátunk és ha ma nem is szövetségesünk, legalább is a jövőben igazán arra van hivatva, hogy szövetséges társunk legyen.

De természetesen a mi , keleti politikánk belsőleg consolidált és erős. És én azt hiszem, hogy jó tanácsokkal és támogatásokkal nekünk módunkban van ezt szintén előmozdítani és elő- segíteni. Es itt bátor vagyok az igen t. külügy- minister urnák különösen figyelmébe ajánlani, hogy e mellett arra is kell törekedni, hogy ez a baráti viszony ne csak köztünk és Törökország között álljon fenn, hanem Törökország és a kis Balkánállamok között is. Ennek alapja meg van adva abban,, hogy Törökország nem terjeszkedő hatalom. O a maga állományát akarja megvédeni, és annak boldogulását akarja elősegíteni.

Nem érdeke, hogy a kis balkán-államokat elnyomja, hanem ellenkezőleg, érdeke Törökországnak is, hogy mellette szabadon fejlődő gazdaságilag úgy, mint politikailag, valamint culturális téren is előrehaladó államok létezzenek. ügy, hogy egész természetes baráti kölcsönös viszonyra vagyunk hivatva, úgy Törökországgal. valamint Törökország baráti viszony - ra van hivatva a kis Balkán-államokkal szemben, és viszont mi is baráti viszonyra vagyunk hivatva a kis Balkán-államokkal szemben is. Mindezt elérhetjük okos, előrelátó, bölcs keleti politikának a követésével, az által, ha mi azt az erős meggyőződést és erős érzést iparkodunk külpolitikánk minden tényé