A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
204 VIII. ÜLÉS. szempontból való helytelenítésére vezettek, én a bosnyák hitel megszavazásához nem járulhatok. Khuen-Héderváry Károly gr. ministerelnök : T. országos bizottság ! Egy rövid felszólalásra kérem a t. bizottság figyelmét. Bakonyi Samu t. bizottsági tag ur ugyanis egy kérdést vetett fel, a melyet mielőbb tisztába kivánnék hozni ; és ez a dalmát vasutak kérdése, a melyre vonatkozólag legutóbb volt már alkalmam nyilatkozni, még pedig az ügy akkori stádiuma szerint dilatorius értelemben. Bizonyos összehasonlitó momentumok ugyanis nem voltak még teljesen tisztázva. Minthogy azóta ebben a tekintetben már teljesen tisztán látunk, úgy az egyik mint a másik vonalnak előnyeit és hátrányait összehasonlítottuk, a magyar kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy eláll az una-völgyi vasút építésétől és megmarad eredeti tervénél és az ogulin-knini vonal kiépítését kívánja foganatosítani. (Helyeslés.) így véli a kormány az országos érdeket, az ország kereskedelmi, közgazdasági érdekeit jobban megvédeni ; úgy véli, hogy ezáltal lehetővé válik az, hogy az állam teljes befolyását gyakorolhatja erre a vasútra, minden melléktekintet számbavétele nélkül, és mégis csak az a főszempont ennek a fontos összekötő vasútnak kiépítésénél, hogy főleg ez legyen biztosítva, a mint múltkori felszólalásomban is kimondtam. Miután azóta teljesen tisztázódott a helyzet, ma minden fen- tartás nélkül kijelenthetem, hogy a kormány az eredeti vonalnak, az ogulin—knini vonalnak kiépítése mellett foglal állást, és most már csak a kérdés financiális része és némely technikai változtatás megoldása van még hátra, úgy hogy remélhetőleg a közel jövőben már hozzáfoghatunk az épitéshez. (Helyeslés.) Werner Gyula jegyző : Mailáth József gróf! Mailáth József gr. : T. országos bizottság ! Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy igen rövid ideig fogom becses türelmüket igénybe venni. (Halljuk!) Először is nem akarom követni az osztrák delegatio tagjainak példáját, a kik Bosznia-Herczegovina hovátartozandóságáról oly hosszú vitát provocáltak, másodszor pedig előttem szólott t. delegatus társaim az ő álláspontjukat kifejtették, kritikát gyakoroltak, a melylyel én nagyban és egészben egyetértek. Különösen egyetértek Chorin Ferencz delegatus társamnak a trialismus ellen kifejezett óvásával, de egyetértek Bakonyi Samu t. delegatus társam jogos és tárgyilagos kritikájával is és ezek felmentenek attól, hogy hosszasan tárgyaljam a kérdést. A t. előadó ur előadásából két momentum ragadta meg figyelmemet, legyen szabad ezekre egész röviden reflektálnom. (Halljuk!) Az egyik az volt, a mit igen helyesen domborított ki, hogy nekünk történeti jogunkat Bosznia és Herczego- vinát illetőleg nem szabad feladnunk, hanem azt mindig hangsúlyoznunk kell. Magam is azt mondom, hogy ezt a történeti jogunkat erősen kell hangoztatnunk, a mint egyáltalán jogaink fentartását mindig bátor voltam hangsúlyozni. Azért nagyon örülök, hogy t. barátom, Batthyány Tivadar gr. jelen van és hallhatja, hogy történelmi jogaink fentartása mellett emelek szót, (Helyeslés.) a minthogy ezen meggyőződésemet mindig kifejtettem. (Helyeslés.) A hovátartozandóság kérdéséhez nem szólok hozzá azért, mert osztozom több t. barátaim azon nézetében, hogy ez tulajdonképen nem a delegatio hatáskörébe tartozik, hanem majdan az országgyűlés elé fog kerülni és ott ki lehet fejteni az okokat, a melyek egyeseket ebben a kérdésben vezetnek. A hovátartozandóság kérdése tekintetében azonban nem értek egyet Tisza István gr. igen t. barátommal a tekintetben, hogy ezt a kérdést arra az időpontra hagyjuk, a mikor sokkal erősebbek leszünk és ezen jogunkat jobban érvényesíthetjük, mert attól félek, hogy ez az időpont nagysokára fog csak bekövetkezhetni. (Igaz! ügy van balfelól.) Másrészt azt hiszem, hogy sokkal rövidebb idő alatt azon kényszerűség elé fogunk kerülni, hogy erről a dologról majd tárgyalnunk kell. Ezért ismétlem, helyes volt, hogy az előttem szólók beszédjükben az osztrák delegatióban mondottakra is kiterjeszkedtek, mert igy nem hagyták egészen szó nélkül az osztrák delegatióban felhangzott beszédeket. A ki. különösen a magyar közéletet ismeri, az tudja, hogy bizonyos felvetett kérdéseket nem lehet hallgatással mellőzni, mert ha nem jön válasz bizonyos dolgokra, akkor azt mondják az emberek, úgy látszik, nem mertek válaszolni, vagy mégis csak úgy áll a dolog, a hogy oda át állították. Ez az egyik szempont, a melyet ki akartam emelni a t. előadó ur beszédéből. A másik szempont az, hogy hangsúlyozom én is, hogy a t. közös pénzügyminister ur úgy köz- gazdasági, mint népjóléti, socialis és financiális szempontból lehetőleg mindent megtett a két tartomány administratióját illetőleg, a mint azt az igen t. előadó ur is kiemelte. Én a magam részéről ebben a nézetében osztozom és miután bizalommal vagyok a t. közös pénzügyminister ur tevékenysége iránt, költségvetését elfogadom. (Helyeslés). Werner Gyula jegyző : Batthyány Tivadar gr. ! Batthyány Tivadar gr. : A t. országos bizottság egyik utóbbi ülésében voltam bátor egy kérést intézni a közös minister urakhoz, elsősorban a t. külügyminister úrhoz, mert az ő költségvetését tárgyaltuk akkor, ezen kérésem azonban szólott mindhárom közös minister úrhoz, és odaconcludált, méltóztassék a magyar közjognak megfelelő terminológiát használni a hivatalos okmányokban és hivatalos eljárásaik során. Ezen kérésemre Esterházy Pál gr. osztályfőnök ur volt szives a legutolsó ülésen válaszolni, kijelentve azt, hogy a közös külügyminister ur, és a többi minister urak is, a legnagyobb óvatossággal és elóvigyá- zattal járnak el a közjogi terminológia körében, és megállapította azt a tényt, hogy a »császári és királyi osztrák-magyar közös kormány«, »Ausztria- Magyarország közös kormánya« stb. kifejezések
