A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VIII. ÜLÉS. hogy egy magyar zászló megsértése történt két év előtt, a melynek elkövetőjét az első fokban rendőri kihágásért elmarasztalták, de második fokban a kormány helytartóságánál felmentették. Ezek oly jelenségek, a melyek igazolják, mennyire legfőbb ideje, hogy Magyarország közvéleménye, politikája, országgyűlése és kormánya komolyan foglalkozzék Bosznia és Herczegovina kérdésével és a legnyomatékosabban követelje, hogy a megüresedett hivatalnoki állásokra a központtól végig szerbül tudó magyar nemzetiségű honpolgárok alkalmaztassanak. Nem fogadhatom el azt a kifogást, a melyet most a t. előadó úrtól is hallottunk, hogy nem akadnak ezekre az állásokra magyar pályázók. Meg vagyok róla győződve és úgy ismerem a dél- magyarországi viszonyakat, hogy kellő utánjárással fognak akadni alkalmas férfiak ezekre az állásokra, a melyek jobban vannak dijazva, mint a magyarországiak. Egy további igény, a melyet támasztanunk kell, az, hogy Bosznia és Herczegovina jobban kapcsoltassék Magyarország közgazdasági érdekeinek hálózatába, mert ezt a két ország legsajátosabb érdeke, jövője és felvirágozása kivánja. A harmadik, a mit kérünk, végül az, hogy a t. pénzügyminister ur egész autoritásával és azzal a hatalommal, a melylyel bir, szálljon szembe minden trialistikus mozgalommal és tartsa fenn, a mig a közjogi helyzet tisztázva nem lesz, ezt az állapotot, a mely a monarchia és Magyarország érdekeinek egyaránt megfelel. Az osztrák delegatióban történt felszólalások arra indítanak, hogy a kmetek kérdésére, a melyre az előadó ur is reflectált, még egyszer visszatérjek. Az osztrák delegatióban ugyanazok, kik a trialistikus mozgalom élén állanak, követelik a kmetek facultativ megváltása helyett a kötelező megváltást. Czéljuk világos ; lehetőleg ki akarják irtani a török elemet, hogy semmi se álljon útjába a trialistikus törekvések végrehajtásának. Épen ez, t. teljes ülés, egy okkal több, hogy ezen kérdéssel szemben a lehető legconservativebb álláspontra helyezkedjünk. Én már utaltam az albizottságban arra, hogy a kmetek és bégek közti viszony ma már megszabadult azoktól a visszaélésektől, a melyek hajdan e viszonyt ellenszenvessé tették, és mindinkább az örökbérlet, az emphytheusis természetét öltötték magukra. Ily örökbérletek a legcultiváltabb államokban léteznek, azzal a különbséggel, hogy ott pénzzel fizettek, Boszniában viszont terményekkel. És ehhez járult az, hogy Boszniában és Herczegovinában nem egyes kiváltságos egyének kisajátitásáról van szó, hanem egy egész néposztály kisajátitásáról, a mely elveszítené a talajt lábai alól és hazátlanná tétetnék ; annak a népességnek a kisajátitásáról van szó, mely a legnyugodtabb, mely Magyarország szempontjából a iegtöbb garantiát nyújtja, és valóságos éket képez azon törekvések között, melyek a dualismus és Magyarország alkotmánya ellen irányulnak. ürömmel vettem tudomásul az albizottságban a t. közös penzügymimster urnák azon nyilatkozatát, hogy a facultativ rendezéshez ragaszkodik. Ez egy okkal több, hogy neki az előadó úrral együtt bizalmat szavazzak. Most még reflektálnom kell egy inczidensre, mely a bosnyák tartománygyülésben a magyar delegatio négyes albizottságának tanácskozása folytán felmerült. Az ott felszólalt szónok a magyar delegatiót és a magyar nemzetet imperialistikus törekvésekkel vádolta. Hivatkozom az itt történt felszólalásokra. Konstatálom, hogy azokban imperialistikus törekvés a legrosszabb akarat mellett sem volt felfedezhető. Nem folytatunk imperialistikus törekvéseket, de nem engedünk a délszláv imperialistikus törekvéseknek gyökeret verni Bosznia-Herczegovinában. De fia imperialistikus törekvéseinket összehasonlítjuk a dél- szlávokéval, mellettünk szól a történelmi jog, a történelmi jogon kívül a monarchia nagyhatalmi állása, és végül nem utolsó sorban Bosznia és Herczegovinának érdeke. © Ezek után csatlakozom az előadó ur bizalmi szavazatához és a beterjesztett költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés.) Werner Gyula jegyző : Bakonyi Samu ! Bakonyi Samu : T. országos bizottság ! A magam részéről teljes mértékben magamévá teszem azokat a fejtegetéseket, a melyekben előttem szólott t. tagtársam szembeszállóit azon törekvésekkel, melyek az osztrák állam delegatiójában megnyilvánultak. Úgy látszik, a bosnyák kérdést, és különösen az annexió által teremtett helyzetet tekintik némely körök annak az archimedesi pontnak, a melyből a ma fennálló dualistikus. alkotmányos kapcsolatát a két államnak, Magyarországnak, és Ausztriának ki lehet forgatni. Én ép ezért szólalok fel ez alkalommal az érdeklődés látható megcsappanása daczára, t. teljes ülés, a melyet ugyan teljesnek, sajnos, ma nem lehet mondani már, hogy senkinek ne Ügyen az iránt kétsége az osztrák állam területén, hogy ezek a kérdések a magyar országgyűlés tagjai közt semmiféle párt kérdést vagy elválasztó vonalat nem képezhetnek, hogy mi ezeket a törekvéseket egyértelműkig visszautasítjuk, és ezekkel minden tőlünk telhető erővel, mindenkor bármely alakban jelentkezzenek is, szembeszállunk. A mélyen t. előadó úrról, ki mostani bevezető beszédében is tanúságot tett mélyreható, nagy és értékes tanulmányáról, a melylyel felkarolta az egész bosnyák kérdést, azt olvastam az újságokban, hogy ő akként nyilatkozott, hogy az annexio Magyarországon népszerűvé tette a hadsereget, népszerűvé tette a hármasszövetséget, szóval, hogy az annexióval mindenki teljes mértékben meg van elégedve és annak lelke mélyéből örvendezik. Daczára ezen örömnyilatkozatnak, melyet az igen t. előadó ur állítólag tett, én azt hiszem, hogy az ő igen erős ítélőképességében és gondolkodásában bizonyára mégis van egy zug, a hol nyugtalankodik 199
