A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1908 - hiteles kiadás (Bécs, 1908)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

'J7 VI. ÜLÉS. 7. az osztrák-magyar monarchia közös kiadá­sainak és bevételeinek 1906-ik évi zárszámadása tárgyában hozott határozatokat. A hetes albizottság ezen határozatokat egy­mással megegyezőknek találta és ennek alapján azt a javaslatot terjeszti a t. országos bizott­ság elé, hogy méltóztassék ezen javaslatokat legfelsőbb jóváhagyás alá terjeszteni. Elnök: Kíván- e valaki a jelentéshez szólni? Szólni senki sem kívánván, felteszem a kér­dést : Méltóztatnak az egyeztető hetes albizottság jelentését tudomásul venni és az abban előter­jesztett javaslatokhoz hozzájárulni? (Igen!) Kimondom tehát határozatképen, hogy az országos bizottság, tudomásul véve az albizott­ság jelentését, a két országos bizottság által a közös ministerium előterjesztései tárgyában ho­zott határozatoknak teljesen egyező voltát meg­állapítja, minél fogva a hozott határozatok leg­felsőbb jóváhagyás alá fognak terjesztetni és erről a birodalmi tanács országos bizottsága elnöki átirattal értesittetni fog. Egyszersmind, hivatkozással az országos bizottságnak 1907. január 8-án hozott határo­zatára kijelenteni, hogy az országos bizottság működéséről szóló jelentésképen az országos bizottság üléseiről felvett jegyzőkönyvek, naplók és albizottsági jelentések a két ház elnökségével közöltetni fognak. A közös pénzügyminister ur kíván szólani. Burián István b. közös pénzügyminister : T. országos bizottság ! Befejezvén feladatunkat, a közös ministerium a birodalmi tanácsban kép­viselt királyságok és országok bizottságáéval meg­egyező, határozatokat legfelső jóváhagyás czél- jából O császári és apostoli királyi Felsége elé fogja terjeszteni. Legfelső megbízást teljesítek, midőn a t. országos bizottságnak ez alkalommal is tanúsított hazafias, különösen áldozatkész magatartásáért O császári és apostoli királyi Felsége köszönetét és elismerését fejezem ki. Ezen legfelső megbízásban eljárván, egy­úttal a közös ministerium nevében is legmele­gebb köszönetemet nyilvánítom az országos bizottság t. tagjainak irántunk tanúsított szives előzékenységükért. Annál élénkebben él bennünk a hála érzete, minthogy a t. bizottság a közös ministerium iránt tanúsított jóindulatát azzal tetézte, hogy ezen, a monarchiára nézve rend­kívül jelentőségteljes pillanatban nem vonta meg tőle bizalmát. A t. országos bizottságnak a közös minis- teriummal összhangban kifejtett tevékenysége értékes támaszunk, miért is a magam és minis- tertársaim nevében újból legmelegebb köszönetét mondok. (Élénk éljenzés.) Elnök : Az országos bizottság ő Felsége legmagasabb elismerését hódoló tisztelettel fo­gadja. T. országos bizottság! Ezzel befejeztük volna tevékenységünket és eleget tettünk haza- fiúi kötelességünknek. Még csak egy a kíván­ságom, önöknek t, tagtársaim forró hálámat kifejezni, baráti és collegiális támogatásukért, a melylyel qly lényegesen könnyítettek felada­tomon. Bizottságunk ez egyszer a szokottnál rövidebbre szabta tárgyalásait, mert érezte, hogy komoly pillanatban, minden hosszas vita, min­den felesleges szó csak félreértésekre adhat alkalmat és balmagyarázatokra ürügyet. Minden kritizálás nélkül támogatásunkban részesítettük külügyi politikánkat és pedig annak tudatában, hogy diplomácziánk működése annál több sulylyal fog bírni, a minél szembeötlőbb bizottságunkban az egyetértés, a minél szorosabb nemzetünkben az összetartás. A békét nem láttuk ugyan veszélyeztetve, de tekintettel az ország tőszomszédságában uralkodó izgatottságra, meg voltunk győződve arról, hogy higgadt és öntudatos magatartásunk­kal legjobban szolgáljuk a béke érdekeit. Úgy hiszem, hű tolmácsa vagyok bizottsá­gunk érzelmének, midőn a közös minister urak­hoz fordulva, köszönetét mondok nekik loyalis magatartásukért. Egyúttal azonban arra szeretném őket kérni, hogy előzékeny eljárásunkból ne követ­keztessék azt, mintha ma kevesebb súlyt fek­tetnénk mindama nemzeti követeléseinkre, (He­lyeslés.) melyeket más alkalommal bővebben is­mertettünk és talán több nyomatékkai hang­súlyoztunk. (Helyeslés.) Álláspontunk nem változott, nem is módo­sult, a külügyi kormányzat terén, a hadsereg kér­désében, egyszóval a közösügyek egész vonalán fentartjuk jogos és méltányos követeléseinket, (Élénk helyeslés.) fentartjuk, mert igy akarja a nemzet és mert legszentebb kötelességünk érvényre Juttatni Magyarország elidegenithetlen jogait. (Élénk helyeslés és taps.) T. országos bizottság ! Ismétlem köszönete­met és befejezem tevékenységemet azzal, a mivel kezdtem: Éljen a haza! Éljen a király ! (Élénk éljenzés.) Nagy Ferencz: T. országos bizottság! Méltóztassanak megengedni, hogy mielőtt szét­mennénk, őszinte köszönetünket fejezzem ki a bizottság nevében a mi mélyen t. elnökünknek, (Élénk éljenzés!) a ki valóban páratlan tapin­tattal, erélylyel és pártatlansággal vitte a mi tanácskozásainkat, (Igaz! Úgy van!) és a ki saját személyében is a mi delegationális műkö­désűnk tekintélyét kifelé kellőkép érvényre hozta, (Élénk helyeslés és taps.) és különösen a tekin­tetben is, hogy a mi nemzeti óhajaink szolgála­tában nem késett soha az ő tekintélyes szavát felemelni, a mint ezt epen a mai ülésben is tapasztaltuk. (Igaz! Úgy van!) A közösügyek tárgyalásira kiküldött országos bizottság naplója. 13

Next

/
Thumbnails
Contents