A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1908 - hiteles kiadás (Bécs, 1908)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
III. l'LHS. 41 menyeknek, és számolva a két birodalomnak amúgy is nagyon igénybevett fizetési, illetőleg teherviselési képességével, a költségeket a minimumra igyekszik redukálni. A hajóhad harczképességének fejlesztése elsősorban képezi feladatát a tengerészet vezetőségének. Ennek illustrálására vagyok bátor felemlíteni, hogy jelenleg három 14.500 tonnás csatahajónk épül, továbbá egy gyorsczirkáló és legközelebb 12 torpedónaszád fog építtetni. Ezzel kapcsolatban megadhatom a választ Szabó István t. bizottsági tag urnák azon kérdésére, miért nem alakítjuk át régi hajóinkat akképen, hogy azok a modern harczászati követelményeknek megfeleljenek. Fogadja a t. bizottsági tag ur köszönetün- ket szakszerű érdeklődéséért, s legyen meggyőződve, hogy a hajók átalakítására a tengerészeti vezetőség igenis gondot fordított és fordít, de csak abban az esetben, ha erre czélszerüségi okok, harczászati és gazdasági szempontok fen- forognak. A Prinz Eugen, Don Juan és Ferdinand Max hajók, melyek a 60-as években épültek, továbbá a Tegethoff, Franz Joseph és Elisabeth hajók át lettek építve, s a jelen költség- vetésben található egy tétel, 1'2 millió, melynek első részletét a Kaiserin und Königin Marie Theresia nevű vértezett czirkáló átépítésére kérjük. A régi kazamata-hajók átalakítása — sajnos — nem eszközölhető, miután a hajóvértezet ellentálló képessége egyenes arányban nő a támadó fegyverek tökéletesítésével, azaz a régi hajóvértezet nem állhat ellent a modern ágyuk pusztító hatásának. És méltóztassék itt tekintetbe venni még azon körülményt, hogy a modern fegyverek iránti követelmánynyel lépést tart a hajók sebessége is. Ha ezen régi hajók uj gépekkel szereltetnének fel, akkor, tekintve a hajótest ósdi alakját, a hajó sohasem birná az uj gépeknek megfelelő sebességét elérni, s ennélfogva a modern, korszerű hajókat nem követhetné. A torpedo- és aknarobbanások ellen a régi hajók pánczélrekeszekkel volnának ellátandók, ez által természetesen a hajó súlya növekednék, nagyobbat merülne. Továbbá, a modern ágyukat is tekintve, ezek még annyira süllyesztenék a hajót, hogy reducálni kellene a tüzérséget. Mindezeken felül még uj pánczélzatról is kellene gondoskodni. Egybevetve mindezt, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ily módon igen nagy költséggel oly tökéletlen harczegységeket hoznánk létre, melyek a nélkül, hogy az ellenségben kárt okoznának, már az ütközet elején a megsemmisülésnek néznének eléje. Biztosítom továbbá a t. bizottsági tag urat arról, hogy az elavult anyag a leggondosabb takarékossági szempontok figyelembe vételével kezeltetik. Az összes avult fa- és vashajók részben mint A hajók, kikötő-, vagy iskolahajók használtatnak fel. A kimustrált, vagyis a hajóhad lajstromából törölt hadihajók használható anyaga pedig az uj hajók fölszerelésére fordittatik, részben pedig eladásra kerül, vagy a tengerészeti szertár czéljaira szolgál. Ugyanez történik a régi ágyu- gépek- és kazánokkal is. Áttérek most Okolicsányi László t. bizottsági tag ur felszólalására. Bátor vagyok felemlíteni, hogy a tengerészet vezetősége komolyan és őszintén törekedik arra, hogy a tengerészet számára szükséges iparczikkek megrendeléseinél Magyarország ipara a quota arányának megfelelő mértékben figyelembe vétessék. Eddig azonban ez a czél még mindig nem volt megvalósítható és megvalósításának útjában oly akadályok állanak, melyek elhárítása nem áll a tengerészet vezetőségének hatalmában. Az egyik legnagyobb nehézség, a mely a törekvést még mindig gátolja, az a körülmény, hogy Magyar- országnak nincs olyan hajógyára, a hol nagy hajókat építtethetne a tengerészet. Ennek következtében a nagy hajók építésének Ausztriában kellett történni és ezen hajók oly nagy összegeket képviselnek, hogy a veszteség, mely a magyar ipart éri, a többi iparczikkekkel nem compensálható. A nagy hajók épitése billenti tehát mindig kedvezőtlenre a magyar ipar mérlegét. Ha létesülni fog, a mint reméljük és tervbe van véve, a portoréi telepen egy nagy hajók építésére alkalmas hajógyár, akkor nem lesz semmi akadálya annak, hogy a legközelebb építendő nagy hajók ebben a gyárban készüljenek, a mi által a quotaarány azonnal el fog éretni. E jelentékeny nehézség daczára, mely a nagy hajók építésére alkalmas hajógyár hiányában rejlik, tagadhatatlan tény, hogy a magyar ipar részesedésének aránya az utolsó időkben jelentékenyen javult s a jövőben is folyton javulni fog. Egy kimutatás, mely az 1907-ben eszközölt tárgybeli beszerzésekről szól, bizonyítja, hogy a t. országos bizottság egyik határozata folytán, a tengerészeti szertár munkásai napibérének beszámításával, ha a külföldre folyó összegeket levonjuk is, maradt Magyarország tárgybeli kiadásaira az 1907. évre 29T6°,'0, 1906-ra 28, 1905-ben 24, 1904-ben 24‘9 és 1903-ban 24 2 százalék ; csupán ipari czikkek beszerzésére pedig, szintén levonva a külföldre folyó összegeket, maradt 1907. évre 29 25 °/0, 1906-ra 24 43, 1905-re 23, 1904-re 21 és 1903-ra 22 százalék. Ezzel ki van mutatva, hogy a quota aránya felszáll; persze még nem közelíti meg igy sem a kívánt arányt. A mi a t. bizottsági tag ur által különösen kiemelt két concret panaszt illeti, ezekre a tengerészeti vezetőség nevében van szerencsém kijelenteni, hogy az ágyutöltény-hüvelyek megrendelése tekintetében a tengerészet vezetősége 6 kaszárnya-, részben mint tartányközüsügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság naplója.
