A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1908 - hiteles kiadás (Bécs, 1908)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
III. ULKS 37 Spauii« építése szintén már előrehaladt stádiumban van, végül az uj torpedónaszádok építése úgy Fiumében mint Triesztben is kezdődik. Az uj tenger alatt járó naszádok építése is folyamatban van, sőt a németországi kiéli gyárban épült két naszád már nemsokára készen lesz. Ezzel befejezvén felszólalásomat, ajánlom a tisztelt tengerészeti albizottságnak a költség- vetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra. Edelsheim-Gyulai Lipót gr. jegyző : Szabó István ! Szabó István: Tisztelt országos bizottság! Valahányszor a hadi tengerészeti el foglalkozom, önkéntelenül is azt látom, hogy a közösség leginkább csak a költségek viselésében jut kifejezésre. E tekintetben nagyon jellemző a folyó évi augusztus 25-én a Berliner Tagblattban Gátke volt német ezredparancsnok tollából megjelent vezérczikk, »Die österreichische Flotte« czim alatt, melyben a többek között azt mondja: »Est ist sicher, dass die Seemacht (értve a mi flottánkat) seit langem nur ein Scheinleben führt und ihren wichtigen Aufgaben bei weitem nicht gewachsen ist.« Továbbá, hogy: »Die Armee verdorrt, musste der österreichische Kriegsminister vor einigen MondeD im Parlament verzweifelt ausrufen. Wenig genug war es, was ihm darauf hin bewilligt wurde : ein paar tausend Mann für die Landwehr. Noch geiziger waren die Ungarn. Die Rücksichten auf die innere Politik, die Sorge für die Freiheit und Selbständigkeit ihrer Krone überwiegen bei ihnen weit die patriotischen Erwägungen, die eine Stärkung des gemeinsamen Heeres dringend verlangen. « Távol áll tőlem, hogy Gätke ezredes urral itt polémiába bocsátkozzam, de teljesen átsiklani ilyen előkelő újság vezérczikkén még sem lehet. Megjegyzem tehát, hogy habár, sajnos, még mindig van okunk koronánk szabadságát és önállóságát félteni, mégis elfogultsággal bennünket senki nem vádolhat, mert hiszen tiz éven belül épen flottánkkal szemben körülbelül a dupláját szavaztuk meg a volt költségeknek. Eljutottunk pedig 1908 bau odáig, hogy egy német ezredes még mindig csak »österreichische Flotte«-t és osztrák hadügyminisztert ismer. Hol tehát a paritás ? Kételkedhetik-e még valaki abban, hogy végre itt az ideje annak, hogy hadseregünk és flottánk magyar jellege jobban kidoinborittassék. Flottánk kiegészítésénél és hadi készenléténél mindig tekintettel voltunk arra, hogy az defensiv hivatásában, offensiv is operálhasson. De tekintettel kell lennünk, hogy sajnos, csak kis tengerpart felett rendelkezünk, s nemzetünk nincs abban az anyagi helyzetben, mint egyik-másik nagyhatalom. Ugyancsak a Berliner Tagblatt augusztus 25-iki száma egy pétervári sürgönyt közöl, mely szerint az orosz tengerészeti ministerium elhatározta, hogy a Feketetenger hadi flottájából, a Dwenadzat Apostolow és Tri Swjatitelja pánczélhajókat a mai igényeknek megfelelően átalakíttatja. Tudtommal Németországban is átalakítják az idősebb csatahajókat, mint például a Sachsen- Classet és pedig a Sachsent, Badent, Württem- berget és Bayernt. Ezzel kapcsolatban önkéntelenül azt kérdezzük, hogy mi is hasonló módon, miért nem alakítjuk át számos régi hadihajóinkat. Ugyanis előkelő szakértőktől vett értesülésem szerint nálunk is a Prinz Eugen, Don Juan de Austria és a Kaiser Max 3500 tonnás csatahajókat a helyett, hogy kaszárnyahajóknak osztanák be, háború esetén blokádhajóknak vagy uszóbatte- riáknak lehetett volna használni, vagy pedig át lehetett volna őket alakítani olyformán, hogy a régi ágyuk helyett, uj, modern, gyorstüzelő ágyukat teszuek a casamattába és a fedélzetben a toronyba 1—1 huszonnégy centiméteres ágyút, a hajótestbe pedig egy uj gépet. Ezen 3 hajó ilynemű átalakítása körülbelül annyiba került volna, mint egy uj 10—12.000 tonnás csatahajó azzal a különbséggel, hogy igy 3 hajónk harczképes maradna s kétszerannyi ágyúval rendelkezne, mint egy uj csatahajó. Állítólag a Custozza és Erzherzog Albrecht casamattahajókat ily módon szintén át lehetne alakítani. Ha igazán takarékoskodni akarunk, úgy a fa-fregattákat és corvetteket, mint például a Laudon, Radetzky, Erzherzog Friedrich, Saida, Zrínyi, Frunzberg, melyek iskolaczélnak, azt hiszem, úgy sem felelnek meg, lehetne kaszárnyahajóknak beosztani. Végre kérdem, mi történt a kiselejtezett casamattahajók tüzérségi felszerelésével, hajógépével, kazánokkal stb. ingó felszerelésével, nem lehetne-e ezek árával is az ily átalakítási költségekhez hozzájárulni? Ezeket kívántam x-öviden megemlíteni. Kijelentem, hogy teljes bizalommal viseltetem hadi tengerészetünk vezetősége iránt és a költség- vetést elfogadom. (Helyeslés). Zboray Miklós jegyző: Vinkovics Tivadar! Vinkovics Tivadar (horvátul beszél). Zboray Miklós jegyző: Tuskán Gergely! Tuskán Gergely (horvátul beszél.) Zboray Miklós jegyző: Okolicsányi László! Okolicsányi László : T. országos bizottság ! A tengerészet költségvetését általánosságban elfogadom, nemcsak abból a szempontból, mert át vagyok hatva annak tudatától, hogy a tengerészet menynyire fontos intézménye egy oly hatalomnak, mely az európai népcsaládok közt tekintélyes állást akar elfoglalni, hanem elfogadom azért is, mert mikor a jelenlegi politikai helyzet kialakult, kötelezettséget vállalt az a párt, melyhez tartozom, arra, hogy a folyó szükségletek fedezéséről és a meglevő intézmények fen tartásáról gondoskodni fog.
