A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1908 - hiteles kiadás (Bécs, 1908)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai

'21. szám. 495 Vannak a lakosság tényleges közreműködésének a közügyek inté­zésében ősi, habár gyenge gyökérszálai. Az eddigi kormány ugyancsak üg\ élt aira, hogy e maradványoknak nyoma ne veszszen. A jelenleg ilyen értelemben működő tekintélyes szervezetek kezdetleges községi és egyházi testületekből és a hivatásos birósággal együtt működő választott bírák intézményéből eredtek. Bosznia és Herczegovina jóval ezelőtt törvényes biztosítást nyert, hogy a régebben fennállott, jóllehet a gyakorlatban be nem vált járási bizottságok megtartatnak és élet­képessé fognak tétetni. A javaslat már elkészült, még pedig olyképen, hogy a járásbeli lakosság legfontosabb érdekeit felölelő hatáskört vette alapul. Azóta, hogy az autokratikusán kormányzott államok sorjában alkotmányt nyertek, az intelligencziának a monarchiában iskolázott része hasonló alkotmányos jogok elnyerése után vágyódott. Sőt magá­ban a lakosság zömében is megnyilvánult a részben spontán, részijén külső sugalmazás következtében fölébredt vágyódás olj'an hely után, ahol kívánságaikról szabadon nyilatkozhatnának. A két ország politikai élete most uj és állandó alapot nyervén, e kívánságok és törekvések teljesülhetnek, természetesen abban a mérték­ben, amennyiben összeegyeztethetők a monarchia érdekével s Bosznia s Herczegovina helyzetével a monarchia keretén belül. Bosznia és Herczegovina lakosságának szilárd és régi a tagozata, mely erős köztudaton sarkallik. A lakosság három felekezetre oszlik; ezeknek az elsőbbségért vívott régi harczai okai, éppen úgy mint oko­zatai amaz állapotnak, amely a politikai és társadalmi egyensúlynak máiglan is legfontosabb tényezője. Erre támaszkodik a legfelsőbb kézirat, midőn a leendő tartományi képviseletben a lakosság főelemei részére külön kúriákat állapit meg. Biztosítani kell minden ógyes osztályt, hogy arányának megfelelően szóhoz juthasson ; a három felekezet ezért vesz külön-külön részt a válasz­tásban. Meglehet, hogy ez ellentétben áll azokkal az elméletekkel, melyek mindenek fölött egyformaságot hirdetnek. Ha azonban Boszniában és Herczegovinában belátható időkre biztosítani akarjuk a szabad fejlődést s a felekezeti békét, ennek ez a berendezés a feltétele. A terveztük vá­lasztási eljáráshoz hasonló van máris gyakorlatban a községekben. Mond­hatjuk, hogy kitünően bevált ez a mód. Egyébiránt nem az a czél, hogy a választás szabadságának felekezeti korlátokat szabjunk. Minden feleke­zet bizonyos számú képviselőt választ : ehhez joga van. de senki sem köteleztetik arra, hogy csak hitsorsosára szavazzon.

Next

/
Thumbnails
Contents