A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1907 - hiteles kiadás (Bécs, 1907)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
és úgy látszik, egyúttal kötelezi az osztrák delegatio a közös főszámszék elnökét arra, hogy ülésein megjelenjen és ott felszólaljon. (Felkiáltások : Az ó dolguk !) De ha a magyar törvényt vizsgálom, t. bizottság, ugyanarra az álláspontra kell jutnom, hogy ebben a bizottságban a közös főszámszék elnökének lilési és szólási jogot nem biztosit. Különben nagyon érdekes, hogy ezt a kérdést egyszer már felvetették és akkor maga a főszámszék elnöke arra a köz jogilag tökéletesen correct álláspontra helyezkedett, hogy neki közjogi állása a delegatióban nincs, hogy a törvények értelmében ő sem nem köteles, sem nem jogosult a delegatiók előtt megjelenni. E felfogást teljesen helyeslem. Ha más felfogásba belemennénk, a delegatio fejlesztésének, további kiépítésének munkáját végeznék, már pedig Magyarországon, a hol a nemzet többsége ma már egyenesen a közös intézmények ellen foglal állást, ez még gondolatnak is lehetetlenség. Végül, t. országos bizottság, egy harmadik momentumra kivánom felbivni becses figyelmüket, a mely a régebbi időben, ha jól tudom, a delegatio előtt szintén megfordult, azonban azóta tökéletesen elaludt. A magyar törvény, az 1867 : XII. t.-czikk teljes mentelmi jogot biztosit az osztrák delegátusoknak, egyformán védelmezi az osztrák és a magyar delegátusokat Magyarország területén. A magyar büntetőtörvény a delegatiók tagjait és a delegatiókat, mint testületeket, magasabb büntetőjogi védelemben részesiti. Ausztriában a büntetőtörvény a magyar delegátusok és a magyar delegatio hasonló védelméről nem gondoskodik. E kérdésnek komoly háttere is van. Az osztrák törvény a mentelmi jogot kizárólag a Reichsrath delegátusaira szorítván, mi itt szigorú jog szerint semmiféle biztonságban sem vagyunk arra nézve, hogy szólásszabadságunk, itteni nyilatkozataink nem tétetnek-e esetleg az osztrák hatóságok és bíróságok részéről büntetőjogi üldözés tárgyává. Igaz, hogy erre eddig eset nem volt. De vájjon volt-e a régebbi időben eset arra a másik dologra, hogy a magyar delegatio ellen tüntetést rendezett a bécsi nép ? Itt van a kérdés gyakorlati oldala. 18(i XIII. Ha Magyarországon az osztrák delegatio ellen csődület történik, a melynek czélja az osztrák dele- gatiót működésében befolyásolni, az a csoportosulás és csődület hatóság elleni erőszak bűntettét fogja képezni ; de ha itt, Bécsben, az utcza ellenünk lázad és bennünket ilyen czélzattal meg akar félemhteni, az osztrák törvény nekünk a büntetőjogi védelemnek ugyanezt a mértékét nem biztosítja. Tudtommal az osztrák kormány tárgyalt e kérdésben a magyar kormánynyal és kilátásba helyezte már régen, hogy az osztrák törvényhozás e tekintetben, a viszonosság és kölcsönösség alapjára helyezkedve, hasonló törvényes rendelkezéseket fog törvénybe iktatni ; de, t. bizottság, ez az Ígéret épen olyan ígéret maradt, mint a hogy az osztrákok részéről történt ígéretek jórésze puszta Ígéret szokott maradni. Elnök: T. országgyűlési bizottság ! A mai ülés napirendje ki van merítve. Tekintettel már most arra, hogy a birodalmi tanács országos bizottsága, vett értesítés szerint, a holnapi napon délután bárom órakor tartandó ülésében fogja átvenni és tárgyalni a magyar országos bizottságnak a határozatokra vonatkozó üzenetét és ebből az ülésből fogja esetleg üzenetét megküldeni, javaslom a t. országgyűlési bizottságnak, hogy következő ülését holnap, márczius 4-én, szerdán délután 5 órakor tartsa meg ; ez ülés tárgya a birodalmi tanács bizottságától beérkezendő viszonüzenet átvétele és az e feletti határozathozatal volna. Méltóztatnak e javaslatomat elfogadni? (Elfogadjuk!) Ezt tehát határozatképen kimondom. Kérem már most, méltóztassanak az ülés jegyzőkönyvét, hitelesítés végett, meghallgatni, hogy a birodalmi tanács által kiküldött országos bizottsággal a vonatkozó jegyzőkönyvi ldvonat közölhető legyen. (Helyeslés. Halljuk ! Halljuk !) Semsey László gr. jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele az imént felolvasott jegyzőkönyvre, igen vagy nem? (Nincs!) Ha nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést berekeszteni. (Az ülés végződik délután 4 óra '40 perszkor.) ÜLÉS.
