A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1907 - hiteles kiadás (Bécs, 1907)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

Közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság. X. ÜLÉS. Bécsben, 1908. évi február hó 13-án, csütörtökön, Barabás Béla, utóbb Zichy Tivadar gróf elnöklete alatt. Tárgyai : A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — A hadügyi albizottság jelentésének részletes tárgya­lása. — Napirend. A közös minister iumok részéről jelen vannak : Aehrenthal Alajos báró, Schönaich Ferencz ministerek, Montecuccoli Rezső gróf, a ten­gerészeti osztálg főnöke, Esterházg Pál gróf osztálgfőnök, dr. Tallián Dénes báró udv. és min. tanácsos, Szapárg Tibor gróf osz­tálytanácsos, Hoffmann Hugó altáibornagy, osztályfőnök, Lucich Károly sorhajóhadnagy, dr. Szalag László min. tanácsos és Kostyál Zsigmond udv. tanácsos. A magyar kormány részéről jelen vannak : Wekerle Sándor, Jekelfalussy Lajos és Zichy Aladár gróf ministerek. (Az ülés délelőtt 10 órakor kezdődik.) Elnök : Méltóztassanak lielyöket elfoglalni. Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Zboray Miklós, a szólni kivánók neveinek jegyzésére pedig Semsey László gróf jegyző urat kérem fel. Méltóztassanak a tegnapi ülés jegyzőkönyvét hitelesítés czéljából meghallgatni. Zboray Miklós jegyző' (olvassa az 1908. évi február hó 12-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: V an-e valakinek észrevétele a fel­olvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, akkor azt hitelesítettnek jelen­tem ki. Következik a napirend, vagyis a hadügyi albizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása. Elsősorban a közös hadügyminister nevében, mint annak megbízottja Hoffmann Hugó altábornagy ur kért szót. E szerint a szó őt illeti. (Halljuk! Halljuk!) Hoffmann Hugó altábornagy, osztályfőnök : T. országos bizottság ! (Halljuk ! Halljuk !) Az álta­lános vita során felhozott kérdésekre és megjegy­zésekre, a mennyiben ezek katonai természetűek, a hadügyminister ur nevében bátorkodom a következő válaszokat és felvilágosításokat meg­adni. (Halljuk ! Halljuk !) Vörös fonálként húzódik az elhangzott beszé­deken át a tiszti fizetések rendezésének kérdése, sőt még vád is érte a hadügyminister urat azért, hogy miért is hozta ezt a kérdést a magyar és azután az osztrák hadügyi albizottság elé is ? (Halljuk ! Halljuk !) Teljesen tisztában van a hadügyminister ur jogaival és igy tudja, hogy a két kormány hozzá­járulása nélkül költségvetési előterjesztést nem terjeszthet a delegatiók elé. (Helyeslés.) Nem is tette ezt, mert nem sikerült egyik kormánynyal sem oly megállapodásra jutnia, mely a méltányos igényeket kielégíthette volna. De mint közösügyi minister nemcsak jogosultan, de mint a tiszti és tisztviselői kar képviselője, kötelességszerüen is a kérdést, melyet a közvélemény, mint az utolsó hónapok sajtópolemiájából látszik, már túlérettnek is mutatott, a két delegatio, mint a közösügyekért járó költségek hivatott fóruma elé kellett neki általánosságban hoznia. Hogy mily állást foglaljanak el a delegatiók, azt a hadügyminister ur — és ezt megczáfoltatás ve­szélye nélkül mondhatom — egy szóval sem befolyásolta. A mennyire örömmel és hálával fogadta volna a hadsereg nevében, a melynek legkisebb része sincs a hátráltató körülmények­ben, a végleges megoldást, annyira — habár nem megnyugvással a hadsereg hangulata miatt — meg kell hajolnia azon megoldás előtt is, a melyet a t. országos bizottság választani jónak látott.

Next

/
Thumbnails
Contents