A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1906 - hiteles kiadás (Bécs, 1906)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XX. ULKS. 1 (56 autonómiája Bosznia- és Herczegovinában tényleg meg van valósítva s tudtommal ez irányban teljes a megelégedettség a bosnvák es herczegovinai görög-keleti vallásuak között. Tudomásom szerint azok, a kik óhajtják az egyház és iskolai autonómiát, főleg a muzulmánok. Ezekre nézve az igen t. pénzügyminister ur szives volt az albizottságban — ha jól emlékszem és jól értettem — kijelenteni, hogy ó igenis ad nekik autonómiát, sót alkalmat is adott nekik arra, hogy vele a bosnvák és herczegovinai kormánynyal tárgyaljanak, de mindeddig nem tudtak megegyezni az iránt, hogy kit bízzanak meg képviseletökkel. Hát én itt egy űrt látok, a melynek betöltését óhajtanám az igen t. minister ur részéről, űrt abban az értelemben : mi az oka annak, hogy ezek a bosnyák és herczegovinai muzulmánok nem tudtak megegyezni valamely megbízottnak kiküldésében. Mert ennek két oka lehet. Az egyik az. hogy nem tudnak egymásközt megegyezni a megbízottak választásában, de lehet egy másik oka, hogy talán nincs szabályozva annak a módja, hogy miként válaszszák meg a küldöttjeiket, a kik autonómiájuk ügyében a közös pénzügyminis- terrel tárgyaljanak. Én tehát kérném az igen t. minister urat, méltóztassék engem és az egész országos bizottságot felvilágosítani, hogy minő módon kívánja a minister ur szabályozni, hogy a muzulmán lakosság a megbízottjait megválaszsza; van-e itt valami képviseleti eljárás szabályozva ? Mert ha szabályozva van, nem tudom elképzelni, hogy nagyobb akadályok lehetnének arra, hogy a muzulmán lakosság a maga bizalmi férfiúit kiküldje. Erre nézve tehát egyszerűen csak felvilágosítást kérek azzal, hogy ha itt valami akadályok vannak, méltóztassék ezeket az útból elhárítani, hogy a tárgyalások mielőbb megkezdhetők legyenek, mert én azokból, a miket látok, hallok és a miről értesülök, úgy látom, hogy elsősorban a muzulmán lakosság megnyugtatására az lenne szükséges, hogy ók a magok egyházi és iskolai autonómiájukat megkapják. Mindannyian kívánjuk ezt : jól méltóztatnak tudni, hogy még a hierarchicus szervezettel bíró katholicismus körében is igen erős az óhaj ez egyházi autonómia létesítése iránt ; hát még a muzulmánoknál, a kik egész fanatismussal ragaszkodnak a maguk vallási intézményeihez. A második kérdés vonatkozik a politikai és közigazgatási autonómia megvalósítására. Én, t. országos bizottság, elismerem azt, hogy meglehetős óvatosság, körültekintés szükséges e tekintetben, elismerem feltétlenül, hogy nem egyszerre, hanem fokozatosan kell e téren haladni, de másrészt tekintettel kell lenni azokra, miket bátor \oltam elmondani, hogy t. i. ez a két megszállott tartomány körül van véve alkotmányosan kormányozott országokkal és provinciákkal, oly országokkal, a hol az alkotmányos jogokat épen a legújabb időkben rohamos mértékben fejlesztik és ni?' l^' körülmények közt igen természetes, hogy a jban a népben is kifejlődik a vágy az önkormányzat, a közszabadsági intézmények iránt. Én tehát nagyon kérném az igen t. minister urat, hogy az ő szokott és ismert óvatosságát reducálja a legszükségesebbre, ne akadályozza a szükségen felül a közszabadsági intézmények meghonosítását, mert csak igy vagyunk képesek elérni azt, hogy Bosznia és Herczegovina lakossága bennünk igazán egy szabadságszeretó népet lásson és ne mondhassa azt, a mit itt az albizottsági üléseken valamelyik bizottsági tag ur vádként felemlített, hogy az egyik autocraticus uralomból egyszerűen a másik alá kerül. Nekem mint magyar embernek, mint szabadságszeretó embernek, a ld itthon a magyar nemzet legszélső rétegeinek is az általános szavazati jog alapján jogokat akarok adni az alkotmányos élet terén, lehetetlen helyeselnem azt, hogy az absoluti-mus, az autocratismus egy perczig is tovább maradjon életben Bosznia és Herczegovinában, mint a hogy ezt a józan ész szükségessé tenné. Ajánlom Bosznia és Herczegovina közszabadsági intézményeinek fejlesztését. A javaslatot elfogadom. Zboray Miklós jegyző : Sághv Gyula ! Ság h y Gyula : T. országos bizottság ! A négyes egyesült albizottságban felmerült a boszniai költségvetéssel kapcsolatban az a kérdés, hogy minő jogezimen foglalkozik a delegatio Bosznia és Herczegovinának ügyeivel. Én részemről azzal, a mit e tekintetben akkor ott Holló Lajos és Lovászy Márton t. képviselőtársaim kifejtettek, hogy t. i. gondoskodni kell arról, hogy az országgyűlés ellenőrizhesse, hogy a magyar kormány az ez ügyekbe való alkotmányos befolyását megfelelő módon és mértékben érvénvesiti-e, teljesen egyetértek. Azonban el kell ismernem mégis azt, hogy jogilag Kmety Károly t. képviselőtársamnak van igaza, mikor azt mondja, hogy a bosnyák ügyek nem képezhetnek közösügyeket, mert közösügy Magyarország szempontjából csak az, a mit törvényeink e részben közösnek nyilvánítanak. Már pedig a közösügyekre vonatkozó törvény előbb alkottatván meg, mint Bosznia és Herczegovina occupatiója bekövetkezett, ezt természetesen közösügynek nem is állapíthatta meg. Azonban másrészről tagadhatatlan, hogy az európai mandátumot az occupatiora sem Ausztria külön, sem Magyarország külön nem kapta, hanem e kettős monarchia együttesen kapta. Az is tény, a mely elől nem zárkózhatunk el, hogy Bosznia és Herczegovina közigazgatása a t. közös pénz- ügyminister ur hatáskörébe utaltatott. Az is áll, hogy a közös ministerek működése, tehát a közös pénzügyminister ur működése is, a delegatio által kell hogy ellenőriztessék, miután nincs alkotmányos intézkedés abban a részben, hogy a közös ministerek a két parlament elé idézhetók s ott lennének felelősségre vonhatók. Mindaddig tehát, mig e részben megfelelő alkotmányos intézkedés nem történik, én részemről úgy czélszerüségi, mint különösen az alkotmányos ellenőrzés hatályossága és közvetlensége szempontjából ezt a gyakorlatot nem difficultál-
